Posted by Az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a jegybankot is vizsgálja az Európai Bizottság
>Wiedemann Tamás szabadeuropa.hu
>Gond lehet az Európai Bizottságban az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszióval, amelyet kormányközeli üzletemberek és a Mol kapott meg 35 évre. De azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra.
Az autópálya- és a hulladékkoncesszió mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bútorbeszerzéseit is vizsgálja az Európai Bizottság belső piaci főigazgatósága. A
Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet még 2021-ben fordult az Európai Bizottság – hivatalos nevén – Belső piaci, Ipar-,
Vállalkozás- és Kkv-politikai főigazgatóságához.
Palota
Összesen három ügyet kifogásolt korábban a TI. Az elsőben az MNB került górcső alá. A jegybank cége, az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzés nélkül valósította meg a Buda Palota – egykori Postapalota – bebútorozását. A jegybank érvelése szerint a felújítást összefogó MNB-Ingatlan Kft. nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, mert jogelődjéről ezt állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb). A Népszava korábbi cikke szerint Vadai Ágnes írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki ezt feljelentésként értékelte, és nyomozást indított az ügyben. A vizsgálat végül arra a következtetésre jutott, hogy nem történt hűtlen kezelés. A TI megtekintette az erről szóló rendőrségi határozatot, amelyből kiderült, hogy a nyomozó hatóság nem ellenőrizte a jegybanki cég jogállását, elfogadta tényként a KDb döntését arról, hogy a jogelőd céget mentesítette a közbeszerzések alól.
A TI szerint mivel az MNB-Ingatlan Kft. a a nemzeti képzőművészeti örökség védelme érdekében történő műtárgybeszerzéssel részben közérdekű tevékenységet
folytat, ennek következtében ajánlatkérőnek minősül, a bútorbeszerzés esetében törvénytelenül mellőzte a közbeszerzési szabályokat. Az Európai Bizottság emiatt vizsgálja az ügyet. A jegybank egyébként a Raw Development nevű céget bízta meg a bútorbeszerzéssel, amely 2,4 milliárd forintért vállalta el. A bútorok részben a Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltségébe tartozó Balaton Bútortól érkeztek.
Koncesszió
Szintén vizsgálja a bizottság a hulladékgazdálkodási koncessziót, ez az eljárás is a Transparency International Magyarország kezdeményezésére indult. Mint ismert, a kormány 35 évre adta oda a Molnak a hazai hulladékpiac nagy részét, vagyis a Mol által alapított koncessziós társaság szállítja el július 1-jétől a lakossági és az ipari hulladékot. Az iparban keletkező hulladékot eddig egymással versengő vállalkozások szállították el, amelyért még ők fizettek a termelő cégeknek. A bizottság azt vizsgálja, mennyire indokolt egy egész piacot ilyen hosszú időre, 35 évre lezárni a szabad verseny elől.
Kissé előrébb jár a brüsszeli testület az autópálya-koncesszió esetében. Ez a harmadik olyan, a közbeszerzések körébe sorolható ügy, amelyben a Transparency
International Magyarország hívta fel a figyelmét arra, hogy a magyar kormány megsértette az európai uniós előírásokat. Úgy tudjuk, hogy itt már nemcsak
vizsgálódnak, hanem konkrét kérdéseket is küldtek a magyar hatóságoknak. A TI szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán
nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek. Ahogy arról beszámoltunk korábban, a koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserébe azonban ő is fedezi a költségeket. Magyarországon azonban nem így történt, továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a koronavírus- járvány megfékezése érdekében kijárási tilalmat vezetnek be a hatóságok, az
autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól. Az autópályák koncessziós joga Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember céges
érdekeltségeinél landolt.
Leplezett közbeszerzés?
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy jogi értékelésük szerint a tervezett koncesszió több ponton is sértheti az uniós
koncessziós irányelvet, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet. „A jelenleg ismert információk szerint ezek a 35 éves állami megbízások nem tekinthetők valódi koncessziónak sem a hazai jog, sem az európai uniós irányelvek értelmében. Koncesszióról akkor beszélhetünk, ha az állam által átengedett jogosultság – legyen az például olyan hagyományos koncessziós terület, mint a bányászat vagy a szerencsejáték szervezése – hasznosításából eredő működési kockázatot a koncesszió jogosultja viseli” – mondta.
Ezzel szemben a magyarországi autópálya-koncesszió és hulladékkoncesszió esetében teljességgel hiányzik Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei, illetve a Mol
kockázatviselése.
szabadeurópa