Tanyáknak nevezett luxus-ingatlanok jöhetnek

Posted by
Beláthatatlan következményei lehetnek annak, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, és március 30-án hatályba lépett kormányrendelet átszabja, és jelentősen enyhíti a tanyákra vonatkozó építési szabályokat. Szentendre esetében ez azzal a katasztrofális következményekkel jár, hogy eltűnhet az eddig sikerrel megőrzött zöld pufferzóna. Az újabb ingatlanboom hatására a házak a Pilisi Parkerdőig érnének – olvasható Fülöp Zsolt Facebook-bejegyzésében.

Az eddigi  szabályok szerint a tanya vagy tanyás telek kizárólag a területrendezési szabályozás szerinti tanyás területek térségi övezetben (például az Alföldön, Cegléd környékén, Nyírségben… stb.)  voltak kijelölhetőek, és a telek területének legfeljebb 30 százaléka volt beépíthető. Lakóépületet pedig csak a helyi építési szabályzat (SZÉSZ) előírásait betartva lehetett építeni. Ezzel szemben az új szabályokból ez hiányzik hiányzik az a kitétel. A követelmény mindössze annyi, hogy külterületi mezőgazdasági övezetben legyen az 1500 négyzetméter és 10 000 négyzetméter közötti nagyságú ingatlan, amelynek 60 százalékát művelni kell, vagy azon zöldfelületet kell kialakítani.

Egy 2000 négyzetméteres tanyán például az engedélyezett harminc százalékos beépítettséggel számolva 600 négyzetméternyi épület építhető, amelynek 45 százaléka, vagyis 270 négyzetméter lehet lakóépület, akár két épületre osztva is. Ha pedig valaki nagyban gondolkozik, akkor egy tízezer négyzetméteres birtokon összesen 3000 négyzetméternyi épület húzható fel. Ennek negyede, azaz 750 négyzetméter lehet lakóépület, akár kettéosztva is.

– Miután az új szabályok a tanyák területét 1500-10 000 négyzetméterben határozzák meg, és 30 százalékos beépítettséget engedélyeznek, továbbá a mezőgazdasági, tárolási és feldolgozási célú építmények mellett engedélyezi vendéglátási célú és lakóépületek építését is, félő, hogy Szentendrén a kívánatosnál tovább nő a lakosságszám. Ezzel viszont nem tud lépést tartani a közműhálózat, amelynek fejlesztése, korszerűsítése a közműszolgáltatók forráshiánya miatt legalábbis nehézkes. Utóbbi magyarázata, hogy a rezsicsökkentés következtében visszaeső bevételek miatt nem jut pénz a hálózat karbantartására, fejlesztésére – mondta a Szentendre.hu-nak Fülöp Zsolt.

Fülöp Zsolt hozzátette, amennyiben a szabályozás változatlan marad, az nemcsak Szentendre számára jelenet problémát, hanem jelentősen növelheti a beépítettséget Budapest és a megyeszékhelyek agglomerációiban. Tovább fokozva ezeknek a településeknek a zsúfoltságát, amely már jelenleg is az elviselhetőség határán túl van. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége Agglomerációs Tagozata vezetőjeként ezért kezdeményezi, hogy az érintett önkormányzati szövetségek, településvezetők közösen kérjék a rendeletmódosítás visszavonását a kormánytól, vagy ha ez akadályokba ütközik, akkor mentességet kérnek a megyeszékhelyek és főváros agglomerációja számára.

 

(Címképünk illusztráció. A Kőhegy lábánál készült idén februárban, távolban a Tófenék. Fotó: Szentendre.hu)