Posted by Gáspár András, Valkai Nikoletta
>Privátbankár
>Az elmúlt napokban-hetekben sorra jelentik be az árcsökkentéseket az élelmiszert forgalmazó kereskedők – a Privátbankár Árkosár-felmérés aktuális részében utánajártunk, hogy csak az akciós újságok felturbózott promóciójáról van szó, vagy végre valóban csökkenni kezdtek az élelmiszerárak? Ami biztos: az idei húsvéti
bevásárlást sokkal jobban megszenvedtük, mint a tavalyit, és jó példát találtunk arra is, amikor visszafelé sült el az árstop.
Először néhány termékkel indult a trend: a vaj, majd a sajt esetében érkeztek bejelentések a magyar kiskereskedelmi szereplők jelentősebb árcsökkentéséről, majd a termékek és a résztvevő áruházak köre is bővülni kezdett. Az Aldi, a Lidl, a Tesco, a Spar és az Auchan is sorra adta ki közleményeit arról, hogy olcsóbban árusít egyes élelmiszereket – részben a húsvéti készülődés idejére időzítve, részben attól függetlenül is az árak mérséklését ígérték meg a vásárlóknak.
A Privátbankár.hu több mint 16 éve végzett Árkosár-felmérésének aktuális részében ezért igyekeztünk alaposan utánajárni, hogy vajon tényleg megindul az üzletekben a jelentős élelmiszerár-csökkenés, vagy csak egy ügyes promócióval a szokásos akciós újságok tartalmának kerítenek a szokásosnál nagyobb feneket a hipermarket-láncok?
Az okok: harc az árstop kivezetéséért és a zuhanó vásárlóerő maradékáért. Ha annak okait keressük, hogy miért vált hirtelen ilyen fontossá az áruházláncoknak az árcsökkentés melletti kiállás, akkor a kormányzati nyomásról is beszélnünk kell. Egyrészt ugyanis a kormány beharangozott egy online árfigyelő szolgáltatást – Árkosár-felmérésünk lekoppintásával a kormány lehetőséget biztosítana a vásárlóknak, hogy megnézzék, hol lehet az egyes termékeket a legolcsóbban beszerezni, és még akár fogyasztóvédelmi eljárás is indulhat, ha valahol túl magasnak találják az árakat. Hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni, azt még nem tudjuk, de már felállt az árfigyelő rendszert előkészítő bizottság. Másrészt ott van még az árstop intézménye is: a kormánynak ez a leghangosabban szóló, ám gyakorlatilag minden szakmai szereplő szerint elhibázott intézkedése, ami a mostani szabályok szerint április végéig van érvényben. A legutóbbi hírek szerint április közepén dönt a kormány a sorsáról. Gulyás Gergely korábban azt mondta, addig marad érvényben, amíg az ellátásbiztonságot nem veszélyezteti – aki próbált már 2,8-as tejet vadászni, vagy időnként kristálycukrot, csirkemellet az üres polcokon, az joggal érezheti, hogy ez az érv mostanra már megdőlt. Más kérdés, hogy ezeknek a termékeknek van – jóval drágább – alternatívája, tehát az ellátásbiztonság megdőléséről klasszikus értelemben valóban nem beszélhetünk, csak a végén sokkal drágábban jutunk a termékekhez, mintha nem lenne az árstop. Az üzletekben folyamatosan razziázik a kormány, Gulyás Gergely miniszter elmondása szerint sok boltban a raktárban tartják a kereskedők az árstopos termékeket, 300 eljárást indítottak, 179 ügyben jogsértést is megállapítottak.
A miniszterelnök azt mondta: az élelmiszerár-stop addig marad, amíg az infláció nem áll csökkenő pályára. Ha tehát a kereskedők részéről érkezne egy erős jelzés a kormány felé arról, hogy készen állnak az élelmiszerárak csökkentésére, akkor talán javítanák az esélyeiket arra, hogy megszabadulhassanak ettől az intézkedéstől – ez is állhat a hátterében az utóbbi idők kiskereskedői bejelentéseinek. Az árstop egyetlen haszna gyakorlatilag az, hogy kommunikációs fegyvert ad a kormány kezébe a nehéz időkben – ha tényleg csökkenni kezdenének az élelmiszerárak, akkor azzal a kereskedők egy “kommunikációs kiutat” biztosíthatnak a kormánynak.
Mindemellett a legfőbb oka az élelmiszerláncoknak az árcsökkentésre a kiskereskedelmi forgalom összeomlása. A napokban napvilágot látott, a vártnál sokkal gyengébb KSH-adat arról tanúskodik: az európai uniós rekorder infláció olyan mértékű reáljövedelem- csökkenést okoz Magyarországon, hogy a háztartások fogyasztása mind az előző évhez, mind az előző hónaphoz képest jelentős zuhanásnak indult. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben a forgalom volumene 9,6 százalékkal zuhant februárban az előző évhez képest – ez már bőven az a szint, ahol a kereskedőknek meg kell küzdeniük a szűkülő piacért.
Ebben a helyzetben végképp igaz, hogy az árszint a legerősebb fegyver ebben a küzdelemben: aki alacsonyabb árakat kínál (és ezt kellően hangosan közzé is teszi), az nagyobb szeletet tud kihasítani az egyre kisebb tortából, a vásárlók reálértelemben véve egyre laposabb pénztárcájából.
Mit lát ebből a vásárló?
Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor április 5-én felkerestük az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletét, hogy – ahogy bő 16 éve minden hónapban – feljegyezzük 30 élelmiszerből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértékét. Már az előző, márciusi Árkosár- felmérésünkben is jeleztük: hosszú, egy év óta tartó trend tört meg, amikor végre legalább havi szinten nem kellett emelkedésről beszámolnunk a hipermarketekben végzett minta- bevásárlásunk végén. Áprilisban azt láthatjuk: a havi árcsökkenés nemcsak ismét bekövetkezett, hanem mértéke nőtt és szélesebb körűvé is vált.
Az egy hónappal korábbihoz képest 1,6 százalékkal csökkent a nagybevásárlás ára; átlagosan 564 forinttal kellett kevesebbet hagynunk a pénztárnál ugyanazért a 30 termékért, mint márciusban. Ennek köszönhetően az éves áremelkedés szintje is mérséklődött – igaz, itt még mindig elképesztően magas számokról beszélünk-Tavaly áprilishoz képest 36,9 százalékkal kerül többe a nagybevásárlás a hipermarketekben.
Egyetlen olyan termék sincsen a 30 között, aminek az ára alacsonyabb lenne, mint egy éve; az árstopos termékek között több is van, ami forintra ugyanannyiba kerül, mint egy éve. A kosár ellenértéke pedig visszatért a 36 ezer forint alatti szintre: a három hipermarketben átlagosan 35 571 forintot kellett a kasszánál hagynunk. Hogy ez mennyire sok, azt jól mutatja: egyetlen éve még 9590 forinttal kevesebbe került ugyanez a termék, két éve pedig még bő 13 ezer forinttal olcsóbban is megúszhattuk ugyanezt a bevásárlást.
De sikerült?
Akkor tehát tényleg kitört az árháború az áruházak között? Ha az Árkosár számait nézzük, akkor a válasz nem egyértelmű igen – de inkább igen, mint nem. Azért nem egyértelmű a válasz, mert az elmúlt időszakban rengeteget változott az árazás, az akciózás módszertana a hipermarketláncoknál. Ahogy már több alkalommal is jeleztük: a legnagyobb spórolási lehetőséget az jelenti, ha valaki részt vesz a hűségprogramokban, használja a hűségkártyákat, mobilos alkalmazásokat.
A mostani árcsökkentések között is van számos olyan, ami az “utcáról beeső”, tehát például Bizalomkártyával, Clubcarddal, MySpar alkalmazással nem rendelkező vásárlók számára nem feltétlenül érhető el – aki viszont mindezzel rendelkezik, sok esetben tényleg jelentős kedvezményeket érhet el.
A teljes cikk
Címkép: Hét krajcár