Posted by Keresetek kontra nyugdíjak
azenpenzem.hu
Legfrissebb, a magyar nyugdíjakról készített elemzésében a KSH nyomatékosította: 2022-ben a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése 2,3 százalékkal meghaladta a keresetekét. Kiszámoltuk, valójában mennyire „járnak jól” itt az idősebbek, és miért csúsztatás az előbbi kijelentés. A számok alapján az is kiderült, mekkorák a területi különbségek. A nyugdíjemelések és a februárban, teljes összegben kifizetett 13. havi nyugdíj 2022-ben együttesen 21 százalékkal növelték a nyugdíjakat – írta le elemzésében a KSH Mint részletezték: a januári 5 százalékos nyugdíjemelést júliusban 3,9 százalékos, novemberben 4,5 százalékos kiegészítő emelés követte, a 13. havi nyugdíj további 6,1 százalékos emelkedés . A 15,2 százalékos nyugdíjas fogyasztóiár-indexszel számolva így a nyugdíjak reálértéke 5 százalékkal nőtt. Mint nyomatékosították: a nyugdíjak vásárlóerejének növekedése 2,3 százalékkal meghaladta a keresetekét. Ezzel tulajdonképpen megerősítették a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértőjének korábbi állítását.
A 13. havi nyugdíjat azonban valójában nem lehetne ilyen számításhoz használni, hiszen az nem épül be a havi járandóságba. Ahogy amúgy a prémium sem. Ez egyébként tavaly annyira csekély összegre – maximum fejenként 10 ezer forintra – rúgott, hogy a KSH nem is vette bele kalkulációjában. Tegyük hozzá ez a pénz a fele sem volt annak, mint ami az idősebbeket a törvény szerint megillette volna. Tovább módosíthatná a számokat, hogy az évközi inflációs emelés, még ha visszamenőleg jár is, kevesebbet ér a zsebekben. Miközben ugyanis száguldottak az árak, nőttek a havi kiadások (különösen az élelmiszerre fordított összegek, ami a nyugdíjasok pénztárcájában nagyobb tétel), a plusz pénz csak késve érkezett. Bár legalább tavaly nyáron is emeltek, csak részben várták meg a szokásos novemberi időpontot.
Ez a letaglózó igazság. Erősen irányított egyébként a reálkeresetek és reálnyugdíjak KSH által kiugratott összehasonlítása. A reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig ugyanis romlott. Nem is kicsit. Az egész időtávban – mint az Azenpenzem.hu kiszámolta – a nyugdíjak vásárlóértéke 60 százalékkal nőtt, a kereseteké viszont közben 2,3-szorosára emelkedett. Ez nem olyan különbség, amit egyetlen év számaival a szőnyeg alá szabadna söpörni. Az öregségi nyugdíj átlagos összege a KSH adatai szerint az idei év első emelését követően Budapesten volt a legmagasabb, 248 415 forint. Ez az országos átlagot 40 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 63 ezer forinttal haladta meg.
Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom- Esztergom és Veszprém vármegyében, ugyanakkor 190 ezer forintnál kevesebbet Bács-Kiskun, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. A főváros mellett Pest vármegye öt járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 230 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi és az észak-alföldi Csengeri járásban 160 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga. Beszédes adat még, hogy az idei év elején az ellátottak csaknem ötödének járandósága nem érte el a 120 ezer forintot, 13 százalékuk esetében viszont meghaladta a 300 ezret. Mint pedig arra korábban már felhívtuk a figyelmet: minél nagyobb az inflációs emelés, annál nagyobb a különbség abban, hogy az idősek havonta mennyiből gazdálkodhatnak nyugdíjuk induló összege alapján, illetve az ország különböző területein.