Posted by E. del Rey Cabero, M. Goodrum, J. Morlesín Mellado: Útmutató a képregények tanulmányozásához
Paddington
Képregény és tudomány ugyanabban a mondatban? Első ránézésre az átlagolvasónak legfeljebb az Agymenők kissé őrült tudósainak képregénybolti látogatásai jutnak eszébe. Ugyanakkor már az a tény, hogy világszerte mindenhol vannak olyan boltok, amik kizárólag képregényeket (és hozzájuk tartozó tárgyakat) árulnak, és ezek jó forgalmat bonyolítanak le, arra utal a teljesen képregény-műveletlen olvasó számára is, hogy ez egy népszerű műfaj.
Aki vett már a kezébe ilyet, olvasás nélkül is tudja, a képregények képi világa sokféle. Az alkotók egy része elismert művész (mint például a hazai választékban Zórád Ernő), ugyanakkor egy részük már-már celebnek nevezhető. Mi más lehet az oka annak például, hogy a könyv megjelenését megelőző napokban a média fősodra egy ismert képregényalkotót, Scott Adamset egy (a képregényeihez egyáltalán nem kötődő és erősen félreértelmezett) sajtónyilatkozata miatt saját weboldalára száműzött? (Mármint a napilapokban való megjelenés helyett.) Miért is lenne meglepő hát, hogy ezt a műfajt is ugyanúgy tanulmányozzák tudósok, mint a verseket, regényeket vagy grafikákat?
A képregény az én generációmnak először Coffi, Pocak és Paprika kalandjait jelentette a Kisdobos újság lapjain. Aztán jött Pif és Herkules, a Hahota, a Kockás meg a Mozaik. No meg, persze, évtizedek óta ott vannak a Füles hetente kétoldalas részletekben megjelenő folytatásos történetei. Még 1990-ben is újdonságnak hatott a napilapok comic stripjeiről a filmvászonra költözött Dick Tracy, a filmben még a minimalizált színhasználat [sárga, vörös, fekete] is az olcsó újságok direkt színeit ismételte. Ma viszont már nincs olyan mozilátogató, aki ne ismerné a Marvel-univerzum kifejezést, hiszen egyre-másra kerülnek a mozikba évek vagy évtizedek óta népszerű képregények filmváltozatai. Japánból egy egészen sajátos stílus, a manga terjedt el, és gyakorolt elképesztő hatást a körülöttünk lévő vizuális világra (még ha nem is mindenki szereti ezt a változást).
Szinte biztosra vehető, hogy a képregényeket az emberek zöme kizárólag szórakozásként olvassa. Olyanok is vannak azonban, akik érdeklődnek a forma tanulmányozása iránt, akár hivatásszerűen, akár pusztán hobbiból. Ahogyan könyvmoly tinikből gyakran lesznek esztéták, irodalomtudósok vagy magyartanárok, miért ne ösztönözhetnénk a képregényrajongókat arra, hogy ne csak azok esetleges rajzolásában, hanem azok kutatásában is gondolkozzanak a karrierválasztás során. Azt gondolom, hogy egy képregény nem attól lesz jobb, ha az alkotók előtte tanulmányozták a képregénytudományt. Mégsem haszontalan, ha rendelkezésükre áll egy referenciapont, amit akár tanulmányozhat is egy új, feltörekvő alkotó.
A képregénytudomány ifjú diszciplína, ez kiderül a kötetből, és még meg kell találnia a helyét a tudomány világában, de az ilyen kiadványok éppen ezért fontosak. Magyarországon a témában először a Nyitott Könyvműhely gondozásában jelentek meg Scott McCloud kötetei (A képregény felfedezése és A képregény mestersége) a műnem történetéről, formai, műfaji sajátosságairól. Egyre többször használunk képregényeket az oktatásban is. Saját munkahelyem nemrégiben dolgozott ki egy olyan módszertant, ami képregénykészítésre épül. Ez a kötet pedig egy szabadon hozzáférhető, ingyenesen letölthető képregény mindenkinek, aki nagy vonalakban meg akar ismerkedni az újnak számító, ám feltörekvő kutatási területtel.
A könyvet több, különböző tudományterületről érkező egyetemi oktató írta, akik mindannyian használnak képregényeket kurzusaikon. A formaválasztás illeszkedik a tartalomhoz, képregény. Egy 44 oldalas kiadvány persze nem törekedhet komoly mélységre, meglehetősen egyszerű, a hangsúlyt a könnyen olvashatóságra helyezi. Kedvcsináló, ami a komolyabb szakmai elemzésekhez kíván kaput nyitni.
A kötetben röviden áttekintett témák a képregény nyelvezetétől a gyártáson át egészen a médium hagyományaiig terjednek. Ha túl gyorsan lapozunk akár le is maradhatunk egy-egy témáról, de ez nem baj, hiszen a kis terjedelmű e-könyv csak a figyelem felkeltésére vállalkozik. Arra kívánja ráébreszteni az érdeklődő olvasót, hogy a képregénytudomány éppen annyira sokféle, mint a művészeteket tanulmányozó más, rokon tudományágak. Az ehhez használt képi világ egyszerű, áttekinthető, s ahogy említettem, tökéletesen illeszkedik egymáshoz tartalom és forma.
A kötet eredetije az oxfordi kiadású How to Study Comics & Graphic Novels: A Graphic Introduction to Comics Studies a magyar kiadáshoz hasonlóan ingyenesen letölthető, és könyvkiadás újfajta megközelítését is megismerteti az olvasóval. Jómagam évek óta számos olyan tanulmányt és könyvet írtam szerzőként vagy társszerzőként, amelyek hasonlóképpen ingyenes kiadványként jelentek meg. (A gond ezekkel általában az, hogy a magyar fordításra nincs pénzforrás, így csak angolul hozzáférhetőek.) Bár tudom, hogy a könyvkiadás hatalmas biznisz világszerte, mégis azt gondolom, a jövő inkább ez, mint a szerzők jogutódjainak fizetendő jogdíj (a szerző halála után 70 évig). A szerzők megkapják az illő fizetséget a megírás fejében, az olvasó pedig ingyen, vagy csak a közvetlen előállítási költségek kifizetésével hozzájut. A magyar könyvkiadásban talán a Prae Kiadó az első, amelyik felvállalta, hogy Szép Eszter kiváló magyar fordításában ezt a kötetet ingyenesen letölthető formában adja az olvasók kezébe.
Szabadon letölthető a teljes könyv PDF-ben, ide kattintva.
Enrique del Rey Cabero,
Michael Goodrum,
Josean Morlesín Mellado:
Útmutató a képregények tanulmányozásához
Fordította: Szép Eszter
Prae Kiadó, Budapest, 2023
44 oldal, ingyenesen letölthető
ISBN 978 615 619 9263
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Michael: Szeretnél képregényeket tanulmányozni, de nem tudod, hol és hogyan kezdd? Ebben a füzetben a képregényolvasás kapcsán felmerülő fő kérdések közül jó párat bemutatunk.
Josean: Kezdve azon, hogy hogyan készülnek a képregények, odáig, hogy milyen módszerekkel lehet őket elemezni.
Enrique: A különböző nemzetközi képregényes hagyományoktól és műfajoktól kezdve a képregények terjesztéséig.
Ez a képregény formájú útmutató a képregénykutatás legfontosabb területeit veszi sorra. A kalauzt az Oxford Comics Network tagjai írták és rajzolták, az angol eredetit az Oxfordi Bölcsészettudományi Kutatóközpont (TORCH) adja ki.