Posted by Pénzcentrum
>Régóta lehet tudni, hogy Magyarország öregedő társadalom, ráadásul a halálozások
száma is megugrott az elmúlt években a koronavírusnak köszönhetően. Azonban a jelek
szerint ez a tendencia lassulni látszik: a KSH legfrissebb adatai szerint 13 százalékkal
csökkent a halálozások száma a 2021-es adatokhoz képest. A népesség viszont így is
folyamatosan csökken, ha nem is olyan drasztikus tempóban, mint a pandémia alatt. A
Pénzcentrum most annak járt utána, hogy mely megyékben csökkent a leginkább a
népesség az elmúlt egy év során.
Magyarország népessége évről évre csökken: míg 2022-ben még 9 689 010-en éltek az
országban, addig idén a KSH adatai szerint már csak mindössze 9 678 000-án éltek az
országban. Jó hír azonban, hogy tavaly 135,7 ezer halálozás történt, ami 20 ezer fővel, azaz
13 százalékkal kevesebb a 2021-es adatoknál. Azonban mindössze 88,4 ezren születtek, ami
csökkenést jelent a korábbiakhoz képest: 4,6 ezer újszülöttel volt kevesebb tavaly, mint egy
évvel korábban, ami 5 százalékos csökkenést mutat.
Ebből is látszik, hogy a halálozások száma a születéseknél jóval nagyobb mértékben
csökkent, ennek köszönhetően a természetes fogyás a 2021-es 62,6 ezer fővel ellentétben
tavaly már csak 47,3 ezer fő volt. Így pedig a születések és halálozások egyenlege az ország
valamennyi megyéjében, illetve Budapesten is népességfogyáshoz vezetett. A természetes
fogyás népességszáma a KSH adatai szerint 9,5 (Békés megye) és 1,9 ezrelék (Pest megye)
között ingadozott, míg az országos átlag 4,9 ezrelék volt.
A az országos átlag 488,2 fő volt (a százezer lakosra jutó természetes fogyást vizsgálva), míg a legkevésbé Pest megyében csökkent a lakosság (mindössze 188,4 fővel). Pestet követi szorosan 203,7 fővel átlagosan Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, azonban a dobogó 3. helyénél már egy nagyobb ugrást láthatunk: Hajdú-Bihar megyében ugyanis 274,5 fővel élnek most kevesebben, mint 1 évvel korábban. Őt követi
Győr-Moson-Sopron 330,2 fővel.
A természetes fogyást vizsgálva Békés megye végzett a lista hátulján, itt ugyanis átlagosan
943,9 fővel lettek kevesebben. Előtte végzett Zala megye (929,6 fő), illetve Somogy (733,6
fő). Hátulról a negyedik lett Tolna megye, ahol 723,1 fő volt a százezer lakosra jutó
természetes fogyás.
Nem áll meg a lakosság csökkenése
Ahogyan korábbi cikkünkben is utánajártunk bár hódít a falusi csok szerte az országban ,
mégis a törpefalvak például egyre jobban elnéptelenednek. A lista élén a borsodi Nyésta, zalai
Csertalakos és a szabolcsi Kishódos végzett. Az 50 felsorolt település közül 12-ben legalább
10 százalékkal csökkent a lakosok száma. Az 50 közé pedig azok jutottak, amelyek 6
százaléknál nagyobb csökkenést mutattak. A legnagyobbak közülük a vasi Peresznye, a
nógrádi Egyházasdengeleg és a veszprémi Köveskál.
Ha már az ötéves időintervallumot vizsgáljuk, akkor minden településen legalább 14,5
százalékkal lett kisebb az állandó lakosság. Az élen itt a Zala megyei Lasztonya végzett 42
százalékkal, míg a szabolcsi Kispalád és a borsodi Tornakápolna lett a második és a
harmadik. Ebbe a rangsorba már több nagyobb település is bekerült, mint Lónya, Barabás,
Beregsurány, vagy Bodrogkeresztúr, azonban 2023-ban már egyik helyen sem laknak 1000
felett.
A teljes cikk:
https://www.penzcentrum.hu/otthon/20230328/tomegek-tunnek-el-ezekbol-a-megyekbol-mi-
elol-hova-menekulnek-az-emberek-1135475
Címkép: Halász Géza Margrite