Posted by Foreign Policy
>A Biden-kormányzat ismét nem hívta meg Magyarországot és Törökországot az új Demokrácia-csúcsra, amelyet Biden az egyik jelképes értékű külpolitikai kezdeményezésének minősített, és amelyen 12o ország vett részt. A két NATO-szövetséges mellőzése azt tükrözi, hogy fokozódik az aggodalom a demokrácia törökországi és magyarországi leépülése miatt, noha Washington mindkét államra támaszkodik abban, hogy támogatják a Nyugat Oroszországgal szembeni stratégiáját az ukrajnai háború ügyében, és Washingtonnak szüksége van arra, hogy a két állam ratifikálja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.
– Visszautasítom azt a felvetést, hogy politikai szempontok vezéreltek volna bennünket, amikor eldöntöttük, hogy kiket hívunk meg a második demokráciacsúcsra – fejtette ki Uzra Zeya civil biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes a Népszavának arra reagálva, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy cikkünkre reagáló közleményben azt állította: azért nem hívták meg Magyarországot az eseményre, mert „Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait”.
A politikustól egy péntek délutáni online sajtótájékoztatón a Népszava kért reakciót a budapesti nyilatkozatra. Az amerikai diplomata közölte, nem hallott a magyar külügyi közleményről, és nem kívánja ismertetni a meghívásokkal kapcsolatos belső vitákat. – Az volt a célunk, hogy a csúcstalálkozó reprezentatív legyen, s a meghívott országok regionális és társadalmi-gazdasági szempontból sokfélék legyenek. Alaposan értékeltük, hogy mely kormányok állnak készen arra, hogy velünk együtt dolgozzanak azokért a célokért, amelyek a demokrácia csúcstalálkozó napirendjén szerepelnek. Szeretném hozzátenni, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy tovább erősítse kapcsolatait Magyarországgal, NATO-szövetségesünkkel, és közös érdekünk, hogy számos területen együttműködjünk, különösen a biztonság, a bűnüldözés, a gazdaság és az energetikai terén – hangsúlyozta Uzra Zeya.
Az amerikai külügyminiszter-helyettes fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy a NATO-szövetségesek egysége és szolidaritása erősebb, mint valaha. – A NATO és a szövetségesek szilárdan támogatják Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszország brutális inváziójától – mondta.
Recep Tayyip Erdogan konszolidálta a hatalmát és lebontotta a demokrácia egyes elemeit, miközben húszéves uralma legnagyobb kihívása előtt áll a májusban esedékes választáson. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország elszigetelte magát az EU-ban és a NATO-ban a demokrácia leépülése, és Orbán Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolata miatt, amelyet fenntart az Ukrajna elleni orosz támadás ellenére is. Orbán kormánya folyamatosan visszautasította Washington és az uniós tagállamok bírálatait, miközben blokkolja az EU számos kezdeményezését az Ukrajnának nyújtandó támogatás és a Moszkva elleni szankciók kérdésében. A meghívás elmaradása várhatóan tovább fokozza majd a feszültséget Washington és a két NATO-tagállam között, és egyben még inkább eltávolítja majd egymástól a NATO és az EU fennmaradó részét és a két tagállamot.
A Demokrácia csúcsot március 28. és 30. között tartották, és egész sor rendezvényt jelentett, amelyeket részben személyes jelenléttel, részben virtuálisan rendeztek meg Washingtonban és négy partner államban – Costa Ricában, Dél-Koreában, Hollandiában és Zambiában. Az eseményeken részt vett Joe Biden amerikai elnök és mintegy 20 vezető tisztségviselője.
Kívülálló szakértők azt remélik, hogy a csúcs az általános demokratikus visszaesés után új lendületet adhat a demokratikus kormányok globális hálózatának. Ez lesz a Biden-kormányzat második Demokrácia-csúcsa. Az elsőt 2021-ben rendezték meg, és Magyarországot, valamint Törökországot arra sem hívták meg. Magyarország erre azzal reagált, hogy megakadályozta az EU kollektív részvételét a tanácskozáson. Ezúttal ugyanazokat az országokat hívták meg, mint 2021-ben, továbbá a szervezésre rálátó tisztségviselők szerint új résztvevőkként meghívót kapott Honduras, Elefántcsontpart, Gambia, Mauritánia, Mozambik, Tanzánia, Bosznia-Hercegovina és Liechtenstein.
(https://foreignpolicy.com/2023/03/23/biden-democracy-summit-turkey-hungary/)
Fordította: Horváth Júlia