Raskó György
>Tegnap délután a Mezőgazdasági Múzeumban jártam egy könyvbemutatón. Szapáry György barátom hívott meg, miután ő kezdeményezte és finanszírozta is az első magyar mezőgazdasági miniszterről készült könyvet. Szapáry Gyula grófról van szó, aki 9 hónapig volt földművelésügyi miniszter, csak azért ilyen rövid ideig, mert közben felkérték miniszterelnöknek, amit el is fogadott. A könyv nagyszerű korrajz, tele eredeti fotókkal és nagyon színvonalas jegyzetekkel, például arról, hogy Szapáry Gyula hogyan képzelte el a magyar mezőgazdaság jövőjét. Bizony az amerikai utas, professzionális árutermelő mezőgazdaságért lelkesedett és saját birtokán ezt is próbálta megvalósítani, sikerrel tette.
A könyvbemutató után lehetőség nyílt kötetlen társalgásra, amin én is részt vettem. A résztvevők között volt, számos magas rangú potentát, egy miniszter-helyettes az agrártárcától, az MNB alelnöke, maga a dédunoka, Szapáry György gróf is, aki az I. Orbán kormány washingtoni nagykövete volt.
Jellemzően engem kérdeztek agrárügyekről, különös tekintettel az élelmiszerárak alakulására, az árbefagyasztás okaira s hogy még meddig fog tartani.
Nagyjából azokat válaszoltam, mint amit a médiában szoktam, azzal a kiegészítéssel, hogy teljesen értelmetlen az árstop okairól és befejezéséről szakmai érveket sorolni. Az árstop ugyanis 100%-ban politikai termék, része Orbán rendkívül sikeres politikai kormányzásának. Ebben a gazdasági észszerűség a vállalkozások veszteségei semmit sem számítanak, csak az mit gondol a választópolgár az egészről. Nos a polgároknak tetszik a dolog, nem veszik észre, hogy maguknak ártanak azzal, hogy az árstop további meghosszabbítását várják a kormánytól. Azt hiszik, hogy az árstoppos veszteségeket a kiskereskedők, meg a vállalkozók, a termelők fizetik. Ezt adja el nekik a kormánymédia és bizony el is hiszik. pedig valójában a fogyasztó fizeti az árstop miatti veszteségeket a magas infláción keresztül. Hogy miért? Ez is ismert, többször kifejtettem.
Az MNB alelnöke megkérdezte, szerintem mikor lehetséges, hogy az érintett termékek fogyasztói ára visszamenjen a 2021 októberi szintre? Mondom, soha. Vége az olcsó élelmiszer korszakának. Senkit ne tévesszen meg a márciusban egymás után bejelentett árcsökkentés, tejtermékre, és másra. Ennek két oka van: jön a Húsvét s ilyenkor a magyar vásárol erején felül, jóval többet, mint az év egyéb időszakában. A húsvéti forgalom el tudja dönteni, hogy az adott évben jó évet zár egy lánc vagy sem. Így aztán akciózik mindenki, hogy hozzá menjenek például árstoppos terméket venni , mert ha már ott vannak, akkor viszik a drága csokinyuszit, meg az aranytojást is…
A másik ok: a kormány által előre nem látott, vagy csak elhallgatott reáljövedelem-csökkenés, a vásárlóerő visszaesése. A lényeg, hogy a kialakult magas tejtermék árakat, a péksütemények, kenyerek elképesztő drágulását a lakosság nem képes tolerálni, egyszerűen azért, mert elfogyott a pénze rezsire, gyógyszerre, üzemanyagra és másra. Egyszóval nincs pénze. Így aztán érthető, hogy a kiskereskedelem árat csökkent, próbálja bekalibrálni mekkora az árérzékenység az egyes termékek esetében.
A Húsvét azonban elmúlik, április közepétől már alig lesz akciózás, mert közben a termékek beszerzési ára szinte csak minimális mértékben fog csökkenni, azaz nem enyhül az inflációs nyomás. Ilyen feltételek között kizárt, hogy a kormányfő véget vessen az árbefagyasztásnak. Azaz készüljön fel minden érintett, hogy az ársapka folytatódni fog, esetleg kevesebb termékkel. Például a tojás, a burgonya kiesik belőle. A sertéshús azonban bizonyosan nem, mert annak ára éppen most érte el a történelmi rekordot (2,33 euró/kg a vágósertés ára Németországban). Amíg politikai kormányzás van és a népszerűség überel minden észszerűséget, addig nem fognak más döntést hozni, csak a meghosszabbítást. Hogy ennek mekkora a feláldozott haszna, most nem kérdés, de nyugodjon meg mindenki, eljön az idő, amikor fizetni kell érte, kamatostul …Címkép: árstop
Like this:
Like Loading...