Gumicsonton rágódni

Vásárhelyi Mária
>Biztosan sokan nem fognak egyetérteni velem, de szerintem el kéne engedni ezt a Petőfi Zenei Tanács nevű műbalhét. Részben azért, mert biztos vagyok benne, hogy ennek a Tanácsnak, a többi ilyen patyomkin testülethez hasonlóan, semmiféle pouvoire-ja, eszköze nem lesz ahhoz, hogy bármit is csináljon. Megalakult, jól felháborodtunk rajta, és ennyi. Ezért is csinálták.

>Másrészt egyre inkább úgy érzem, hogy a mi tehetetlen vergődésünknek is a szomorú lenyomata az, hogy egy ilyen álnépfrontos áltestület ekkora hullámokat tud kelteni a mi buborékunkban és már két hete ezen rágódik a “ballib” ellenzék. Miközben például az a sokkal súlyosabb kérdés, hogy láthatóan a legfontosabb irodalmi díjat, a Libri díjat is megszüntetik, egyelőre viszhangtalan. mivel az Alapítványba beszállt a kormány káderképzője, a Mathias Corvinus Egyetem, ők pedig nyilván nem szeretik, hogy szakértők és olvasók döntsenek a díj odaítéléséről, ahelyett hogy megbízható párt csinovnyikok döntenének.

Ráadásul arról is meg vagyok győződve, hogy vannak ebben a testületben olyanok, akik tényleg azért vállalták el, mert azt gondolták, hogy tudnak valami minimálisat segíteni azokon a művészeken, akik tényleg semmiféle lehetőséghez nem jutnak ebben a kiszáradásra ítélt, kontraszelektált kulturális szcénában. Olyan is van közöttük (pl. Gőz), akiért nyugodtan tűzbe teszem a kezem, mert biztos vagyok benne, hogy nem a hatalomhoz való dörgölőzés, hanem a naiv jobbítási szándék vezette. Gondolom tévedett, de ezért nem kell megkövezni.

Mondhatjuk persze, hogy előre borítékolható, komoly tévedés volt ezt feltételezniük, hiszen a rendszer logikájából következik, hogy a támogatásokat nem érdemek szerint, hanem kizárólag hatalmi kegyként, lojalitás alapon osztogatják és egyébként is gyűlölik a tehetséget, de fogadjuk el, hogy van aki úgy gondolja, hogy ő mégis megpróbál valahogy más szempontokat érvényesíteni. Indokolatlannak érzem a hatalmas indulatokat, amelyeket felszított ez az ügy. Legfőképpen azért, mert azt hiszem a magyar társadalomnak és ezen belül a magyar kultúrának sokkal súlyosabb, rendszerszintű problémái vannak ennél.

És egyre inkább az az érzésem, hogy az egész csak arra jó, hogy tovább ossza a már egyébként is teljesen szétszabdalt ellenzéki értelmiséget. Mert ez tényleg egy gumicsont, ami addig él, amíg mi rágódunk rajta.