Elfújta a szél?

Máté Klára
>Tagadhatatlan, hogy egyes területeken egyértelműen és veszélyes mértékben
átléptük a Föld biológiai eltartóképességének korlátait. Az extrém időjárási
események az infrastrukturális, illetve a gyártási létesítményekben is károkat
okoznak. Mivel mostanra már 1 Celsius fokos az átlag hőmérséklet emelkedés
ez a természeti környezetet is rendkívüli mértékben sújtja. Ezért lényegesen
erőteljesebben és gyorsabban kellene beavatkozni a gazdaság működésébe.
Európa súlyos energiaválsággal küzd, és az európai államok kétségbeesetten
kutatnak alternatív energiaforrások után. Hazánkban az elmúlt évtizedben
hangoztatott érvek – a szélturbina csúnya, veszélyes a madarakra, és hazánkban
nem fúj eleget a szél ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen üzemeltetni – közül
egyik sem tűnik elég meggyőzőnek. Nem indokolhatja tehát, a ma már sok
helyen bevált, az újranyitott szénbányákhoz és kivágott erdőkhöz képest
kifejezetten környezetkímélő technológia tiltását. Németországban például, a
szélerőművek által termelt villamos áram mennyisége az ezredforduló óta közel
90-szeresére nőtt, és ahol a teljes villamosenergia felhasználás több mint
harmadát szélenergiából fedezik.
Az Energiaklub kutatóinak véleménye szerint a szélenergia mellett szól, hogy
mára a szélerőművek a telepítésükhöz szükséges energiát fél év alatt
visszatermelik, ami töredéke például az atomerőművek telepítéséhez szükséges
energia megtérülési idejének.
A hazai piac elvileg kecsegtető lenne a befektetőknek, hiszen több mint tíz éve
parlagon hevernek a telepítésre alkalmas területek. Vannak olyan külföldi
beruházók, akik ugrásra készen várják a hazai szabályozás megváltoztatását. A
szélerőművek létesítése kifejezetten jövedelmező lehetne a magyar
vállalkozásoknak. És nemcsak a potenciális beszállítók járnának jól a vadonatúj
megrendelői körrel, hanem például azok az önkormányzatok is, ahol minden
előnyét élveznék a helyi megújuló forrás hasznosításának. Vagy azok, amelyek
kettős hasznosításra rendezkednek be a birtokaikon, a naperőművekhez képest
jóval kevesebb növénytermesztésre szánt területet veszítve. Azok, akiknek a
földjein helyet kapnának a szélturbinák, olyan, az ideihez hasonló aszályos
években is számíthatnának passzív jövedelemre, amikor a földjeik nem a várt
hozamban termelnek.
Miután a szél általában akkor fúj, amikor a Nap nem süt, a nap- és a szélenergia
tökéletesen kiegészíti egymást. Ráadásul olcsó, környezetbarát. Nagy kár, hogy
lobbizni kell érte, mert a gazdaság irányítói még ma sem érzik, s nem értik
ennek gazdasági jelentőségét.
(A szerző a Magyar Építéstechnika főszerkesztője)