Iván Gizella
>Drága aranyos tekintetes, nagyságos, kegyelmes.. hogy szólítsam önt nagyhatalmú Lázár uram? Már azért akarok a megszólításnál is a kedvében járni, mert kérni szeretnék. Nem merem mondani, hogy akarok, nehogy elijesszem, pedig Isten látja lelkemet, az akarás nagyon megvan bennem.
Olvasom nagyságos uram, hogy állami kastélyokat akar átadni alapítványoknak, szám szerint tizenkettőt, de nem zárja ki a magánembereket sem.
Nos akkor, itt vagyok én magánnak magánember, igaz csak asszony, ez fidesz körökben tudom, nem valami jó ajánlólevél, de ezúttal legyen úriember. Azt is bevallom magának, nem vagyok már mai csirke, de tudja, aki sokat megélt, az tudja ám a csíziót. Rosszra ne gondoljon kegyelmed, az üzleti élet fifikáira gondoltam. Nem, nem vagyok üzletasszony, soha nem is voltam, de műkörmös sem, pedig tudom, ha az lennék, nagyobb esélyem lenne egy kicsike kastélyra. Szóval világéletemben firkász voltam, ahogy maguk nevezik az újságírókat, de ezért még nem fogok megsértődni. S képzelje el, még gondolkodni is szoktam, nem csak írni. Azért írom le így levelemben az elején a negatívumokat, hátha mire a végére ér soraimnak, elfelejti.
Na de itt vannak az érdemeim, sorolnám is. Nem értek az üzlethez. Jó, tudom, ezt a rossz tulajdonságaim között is említettem, de azt hiszem, ez a legnagyobb érdemem is, ha bevesznek a buliba. Mert ugye jó buli készül.
Azután tudja meg kend, nagyon jól tudok hallgatni, persze csak ha érdemes. Nem, az Istennek sem árulnám el, ha megkapnám mondjuk a füzérradványi kis palotát, hogy ki a strómanom. S mondok még egy jót magamról: képes vagyok megtanulni még magára is kedvesen mosolyogni. (Sajnos lehet ezt a mondatot a levélből ki kell törölni, mert a férjem ismeri az ön nagy természetét és képes kifordulni emberi mivoltából.) Szóval, sokat nem tudok ajánlani, csak az óhatatlan vágyamat, hogy az állami pénzen kistafírozott kis kastély az enyém legyen. Természetesen ingyen, ahogy írják. Na jó, azt még elárulom, hogy cseppet sem ódzkodok a munkától, szívesen fogadok vendégeket, egyszer akár ön és kedves családja is ellátogathat majd hozzánk.
Egyet kérek még ténsuram, az alapítványba, melynek elnöke és tulajdonosa leszek, egy kis kezdőtőkét tessék már befektetni, mert az mégsem járja, hogy egy úrnő a személyzetet sem képes kifizetni.
Kérésem megismételve maradok őszinte híve.
Címkép: Füzérradványi kastély