Beszélgetés papíron a lelki társsal

Posted by

 Prieger Zsolt: Kedves Teréz!

H. Móra Éva

Igazán sok és sokféle vállalkozást mondhat magáénak Prieger Zsolt: éppen harminc éve alapította és azóta is vezeti az Anima Sound System együttest, középiskolában és egyetemen tanít, irodalmi műsorokat állít össze és ad elő. Szabadgondolkodó, aki nem kötelezi el magát sem művészi, pláne nem politikai irányzatok mellett. (Sőt a politikát fölösleges dolognak tartja – erről majd később.) A legkülönfélébb stílusokban alkot: vegyíti a Kárpát-medencei népi dallamokat a világzenével és az elektronikus zenével, olykor meghökkentően párosítja a zenei és költői stílusokat, szeret kísérletezni.

Amibe most, első könyvében fogott, egészen egyedülálló: fiktív leveleket írt Brunszvik Teréznek, aki martonvásári szembeszomszédja – lenne, ha a hölgy nem néhány száz évvel ezelőtt élt volna… A levelek apropója pedig a hely szelleme. Prieger rajongásig szereti városát, s rendkívül inspirálóan hat rá a Brunszvik-kastély kézzelfogható közelsége. De nem pusztán ennyiről van szó: az írásokból kiderül, hogy alaposan, mélyen ismeri az első óvodaalapító életét, gondolkodását; bizonyára behatóan tanulmányozta leveleit. Brunszvik Teréz mélyen hívő keresztény lélek volt, de magáénak érezte az ókori kultúrát is; ugyanakkor nyitott, felvilágosult, művelt nő volt – különösen a maga korában –, Prieger pedig rokonságot érez ezekkel a gondolatokkal. „Áldunk és tisztelünk. Tanító vagy, a legjobb paidagogosz, ami azt jelenti: gyermekvezető. Nekem rektorom és magiszterem.”

Valójában naplónak is tekinthetnénk ezt a könyvet, annyira személyes; annyiban levél csak, hogy időnként Brunszvik Teréz egy-egy mondatára reflektál. Nem könnyű olvasmány, idő kell ezekhez az aránylag rövid írásokhoz. Elgondolkodtatnak, gyakran annyira újszerűen közelítenek meg egy-egy kérdést, hogy megállásra, töprengésre késztetnek.

Nem véletlen, hogy Prieger női „levelezőpartnert” választott. Igen fontosnak tartja a női energiákat, amelyek a férfiban is megvannak – szeret hivatkozni arra is, hogy egyik utóneve férfiként is Mária –, s amelyeket szerinte a keresztény tanítások sem vettek kellőképpen figyelembe. Példaként fontos, valamilyen szempontból meghatározó nőalakokat sorol, például Sienai Szent Katalint, „aki nemcsak ezerszázalékos nő, hanem szelíd szent és a legvadabb harcos is volt. Női hős egy látszólag átkozott férfikorban.” Vagy Bingeni Hildegardot, „a zeneszerző-orvos-apátasszony szent”-et, aki „hipermodern, emancipált álláshalmozó volt a legfényesebb középkorban, körülbelül a mi Szent Imrénk kortársaként…” (Figyeljük, nem „sötét középkorról” beszél!) Edith Steint említi, aki mosolyogva ment a haláltáborba, s ezzel a mosollyal „lelki síkon semmisítette meg a nemzeti szocialista hazugságot”. Ezt írja róla Teréznek: „Nagyon a te sejtjeidből van összerakva ez a mártír zsidó nő…” És folytatja a sort: „Costanza Mirianóról is te jutsz eszembe, ő a kortárs keresztény lelkiségi irodalom vagány aktora, aki felveszi a kesztyűt bárkivel, ha kell.”

Az eddigiekből is kitűnt, hogy Prieger filozófiájának sarkköve a kereszténység. Mélységes hit árad a soraiból, de kritika is: elítéli a „savanyújóska-kereszténységet”, a „kicsinyes, besavanyodott, önsajnáltató” kereszténységet, az álszentséget. Keményen ír azokról, akik „hitünket és egyházunkat babonaszakkörré, vasárnapi meccsnézéssé és napi ezotériává züllesztették, oda, ahol az ima csak végszükség, és ahol a karácsonyi áhítat kimerül két céges ünnep közti éjféli misés böfögésben.” Szinte már ostorozó szavak ezek, olyan ember szavai, aki valamiféle éteri tisztaságú világról álmodik, ahol a kultúra, a művészet és a hit adják a zsinórmértéket. Ahol „a politikával foglalkozni felesleges időpocsékolás. A mi politikánk Isten, a neki való kiüresedés és a jó cselekedet. A mi politikánk Martonvásár, és programbeszédünk a kastélyból kétszáz éve egyfolytában kihallatszó 4. zongoraverseny Allegro moderatója, meg ikertestvére, a gondos-precíz-virtuóz Waldstein-szonáta.”

Persze nem csupán a mély filozofikusság jellemzi ezeket a leveleket. Részletes receptleírást is találunk benne, kedélyes-kellemes Beethoven-emlékezéseket, Bereményi- és Bergman-áthallásokat, és – egy gazdaságba látogatva – ilyen sosem volt jelzőket, mint „áldott, munkás tyúkok”!

Igazi szellemi csemege. Jó olvasást!

Prieger Zsolt (Fotó: Prieger-Bajtek Erika)

Prieger Zsolt: Kedves Teréz! – Martonvásári levelek
Corvina Kiadó, Budapest, 2023
184 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes webshop ár a lira.hu-n 2792 Ft
ISBN 978 963 136 9045

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Zsolt és Teréz egy martonvásári park két sarkában laknak, közel egymáshoz. Egyikük grófnő, a magyar óvodák megalapítója, utazó és naplóíró, Beethoven barátja, másikuk zenész, író, tanár, irodalmi estek előadója.
Levelezésük ebben a könyvben található, igaz, sosem találkozhattak, lévén, hogy Zsolt száz évvel Brunszvik Teréz halála után született.

%d bloggers like this: