A válogatott

Iván Gizella
>Tíz jó magyar összehajol. Aztán eldöntik. Hogy mit? Ki tudja. Egyszer csak kiderül. Magam is kíváncsi vagyok.
Olvastam ugyanis a minap, hogy megalakult a Petőfi Zenei Tanács. Így írom, csupa nagybetűvel, mert ez egy név, ami ugye egyelőre nekem semmit nem jelent, de mégiscsak olyan tiszteletre méltóan hangzik.Megalakulását a Petőfi Kulturális Ügynökség kezdeményezte. Lám lám, nagy költőnk neve itt is jól cseng, bár e szervezet létjogosultságát nem biztos, hogy kedvenc forradalmárunk megértené. Hiszen ennek az ügynökségnek az élén nem egy lázadó, a forradalmi hevületet életben tartó áll, hanem egy hatalomba simuló, magát és nem létező kulturális munkásságát fényező valaki. Ami lehetne akár bocsánatos bűn is, hiszen oly sok elvetélt balfék furakodott már a hatalomba, aki költőnek képzeli magát, hogy Demeter Szilárd is elfér e csapatban. No de ez a lánglelkű fiatalember – ja butaságot beszélek, hiszen egy nagyhatalommal bíró vezérigazgatóról van szó -, most egy válogatott csapatot épített a hazai popszakmából.
Mármint ő válogatott. Tíz férfiút.
Most arról, hogy ezeknek az uraknak a politikai porondon hová húz a szívük, ne essen szó. Hiszen ami nyilvánvaló, arról minek is beszélni. Legtöbben benne vannak a korban és biztos jól jön a csekélyke havi apanázs is.
Amikor megkérdezték a kíváncsi firkászok, nagyhatalmú vezérigazgató urat, miért nincsenek nők a tanácsban, azt mondta, a tanács összetétele teljesítményalapú, a felkéréskor a hozzáadott értéket nézték, nem bárkinek a biológiai, avagy társadalmi nemét. Ezt soha nem nézte, jelentette ki, mint ahogyan a szexuális szokások alapján sem szokott megkülönböztetést tenni. Na látják, hölgyeim és uraim! Micsoda elegáns és toleráns úriember Demeter Szilárd.
Abba persze bele sem gondol, hogy ezzel mennyi a popszakmában dolgozó nő felett mondott ítéletet. Ja igen, valójában elsősorban maga felett, csak ezt lehet, nem képes felfogni. Félreértés ne essék, nem
vagyok feminista, sem harcos amazon, de ez nálam is kiverte a biztosítékot.
Magyarul, kedvenc vezérigazgatónk úgy látja, a nők a popszakmában semmit nem tettek le az asztalra.
Szerintem letettek, csak onnan a hokedliről, ahol ő ül, a konyha túlvégén, nem látszik.