Posted by >Sok mindennel gyanúsítottak már meg, de általában nem én vagyok az, akit túlzott optimizmussal vádolnak. A dolog összefüggésben lehet azzal, hogy közgazdász lettem, de abban már nem vagyok biztos, hogy melyik volt előbb: a pesszimista hozzáállás vagy a közgazdasági gondolkozás tisztelete. A közgazdaságtan olyan tudományág, ahol nem igazán lehet nyerni. Alapkérdése a korlátozott erőforrások hatékony elosztása, ami szükségszerűen azt jelenti, hogy valamilyen igény nem lesz kielégítve. Befektetői szemmel pedig a jövőbeli bizonytalanságok miatt semmiképp nem tudjuk maximalizálni a hozamunkat. Tehát az egyetlen biztos, hogy utólag visszanézve lehetett volna jobb is. (Ez persze nem azt jelenti, hogy akkor, az ismert/megszerezhető információk alapján nem a meghozott volt a legjobb döntés, de az érzelmeinket ritkán uralja a racionalitásunk.) Ebben a bejegyzésben igyekszem alátámasztani, hogy miért hasznos a közgazdászok pesszimista világlátása. (Nyilván itt a bármire képesek vagyunk, és a nézzük meg, hogy milyen potenciális problémákat okozhatunk mentalitás közti ellentétről, ez utóbbinak az értékéről lesz szó.)
A veszteség problémái
Általánosan elmondható, hogy az életünkben a potenciális veszteség sokkal nagyobb, mint a nyereség. Hacsak nem gumiszobában üldögélünk, bármilyen katasztrófának van esélye, ráadásul gyakorlatilag nincs határa annak, hogy mennyire lehet rossz. A közgazdászok általában olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek legrosszabb kimenete, hogy minden pénzedet elveszíted. Ez azért nagyon kellemetlen, mert míg a veszteség által okozott fájdalom gyakorlatilag határtalan, a nyereség hasznossága egyre csökkenő. Tehát ugyanakkora összeg esetén a veszteség sokkal jelentősebb, mint a nyereség. A makroközgazdászok döntési területein azonban még komolyabb a veszély, hiszen az ő döntéseiktől emberéletek is függhetnek.
A legtöbb új ötlet borzalmas
Ehhez a ponthoz tartozik, hogy az új ötletek nagy része katasztrófához vezet. Ne értsetek félre, az innováció nagyon hasznos része minden társadalomnak, de be kell látni, hogy igen kockázatos. Nagy kedvencem a kriptopiac, amely megmutatja (nagyon sok szomorú veszteség árán), hogy nem véletlen a pénzügyi piacok szabályozottsága. De említhetném akár a zöld megoldásokat is, amelyekről korábban írtam; a lelkesedés kiszolgáltatottá teszi a hívőket a rosszhiszeműek felé.
Végeredményben minden nagyszerű technológia, minden új állami szabályozás esetében ugyanaz a kérdés: nem okoz-e több kárt, mint hasznot. Ezért fontosak azok, akik képesek arra, hogy az előnyök mellett felhívják a figyelmet az új ötletekből eredő lehetséges katasztrófákra (nem csak a közgazdaság területén).
Marketing
Egy jó történet még a legpénzesebb, legjobb befektetőket is magával tudja ragadni. Sokan nem tudják, hogy a cégértékelésnek milyen nagy része ennek a sztorinak a megírása. De a befektetési stratégia kiválasztásában is hatalmas szerepe van a történetnek. Az osztalékportfólió sikerének fő okát is a történet könnyű átadhatósága jelenti.
Ha azonban a történeteknek nincs racionális alapja, akkor legfeljebb fellegvárakat lehet építeni. A racionalitás megítéléséhez viszont kell valaki, akit nem igazán hat meg a történet, ezért képes megkérdőjelezni azt. Ahogy korábban írtam, léteznek kreatív, álmodó közgazdászok is, és nagyon fontos a szerepük a társadalomban. Azonban akármennyire ünneprontónak tűnnek a bejegyzésben hangsúlyozott elemző közgazdászok, az általuk gyakorolt kontroll feltétlenül szükséges a kiegyensúlyozott működéshez.