Posted by Azt, hogy az egyes országok – amelyek aláírták a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményt – milyen mértékben felelnek meg vállalt kötelezettségeiknek döntően befolyásolják a területükön működő cégek.
A vállalati szféra azonban nem csupán egyes országok kötelezettségének alakulását befolyásolja,hanem – elsősorban a transznacionális vállalatok működése révén – világszinten döntő hatástgyakorolnak a célok elérésére. Amelyek viszont már megtalálták a „kiskaput” karbon semlegességetígérő vállalásaik kijátszására
>Berényi Judit
>A Corporate Climate Responsibility Monitor minden évben felméri, hogy az állami szinten vállaltkötelezettségek az üzleti szférában, a cégstratégiákban hogyan jelennek meg. A 2023 elején publikáltMonitor 24 globális céget vett górcső alá, amelyek magukat klímavédő úttörőként hirdetik. Olyan, agazdasági élet különböző ágazatait reprezentáló világcégekről van szó, mint – például – az Amazon, aGoogle, a H&M, a Zara, a Mercedes-Benz, a Samsung a Microsoft, az Apple, a Deutsche PostDHL, Shell és a Disney cég. Ezek a multinacionális vállalatok saját maguk számára is kitűztek egyúgynevezett „net zero” célt, és néhányuk karbon semlegesség kötelezettséget is vállalt.
A vizsgálatok azonban feltárták, hogy csaknem valamennyi célkitűzés valójában félrevezető, túlzott vagyegyenesen álcázott. A karbon semlegesség vállalása kétes kibocsátás-beszámítással és/vagy avállalatbirodalmon belüli „semlegesítéssel” történik. Valójában nem csökkentik a környezetszennyezést, hanem az úgynevezett „insetting” alkalmazásával az egyes leányvállalatok között felosztják („beágyazzák”) a kibocsátást. A világcégek jelentős része – ahelyett, hogy hiteles ütemtervet készített volna saját kibocsátásának csökkentésére – úgynevezett „semlegesítési” megoldásokat követ. Ennek főtechnikája az „karbon kreditek” vásárlása a „karbon-kibocsátó piacokon”, ami gyakorlatilag egyfajta széndioxid ellentételezési rendszer, amellyel ellensúlyozni tudják saját káros kibocsátásuk hatását.
Ennek a piacnak nagyságrendje 2 milliárd dollárt tett ki, négytizede pedig az esőerdők védelmének programjához kapcsolódik. A Guardian és a német Die Zeit által finanszírozott vizsgálatok igazolták: ennek a „technikának” a valódi kibocsátás mérséklésében csekély hatása van. Jelentésükben ezt sommásan selejtes módszernek nevezik. A Guardian felmérése szerint a Microsoft, az Apple és a Deutsche Post DHL a vállalt semlegesítésnek csupán 2%-át teljesítették 2022-ben. A Monitor által vizsgált 24 világcég ezeket a sajátos módszereket követve, a kitűzött „net zero” elérésének vállalt céldátumára ténylegesen csupán 36%-os széndioxid kibocsátás-csökkentést érhet el.
Ha a valódi kötelezettségvállalásukat teljesíteni akarják, a század közepéig legalább tizedére kell mérsékelni kibocsátásukat. Az esőerdők védelmének programjából vásárolt kreditek azért is kétesek, mert az erdőkben gyakran pusztít a tűz, ami szintén növeli a környezet-terhelést, ráadásul a megvásárolt kreditek is megsemmisülnek. Az elemzés következtetése ezért az, hogy be kell szüntetni az ilyen – a szó szoros értelmében hamuvá vált – kreditvásárlások módszerének alkalmazását. A vállalatok azonban ezt is megkerülik, az erdőtüzek miatt érvénytelenített kreditek értékét biztosítással kompenzálják. A vállalatok által önmagukról hirdetett széndioxid kibocsátás-mérsékléssel kapcsolatos állítások tehát számos bizonytalanságot vagy szándékolt torzítást rejtenek, amelyek összezavarják vagy félrevezetik a
nyilvánosságot. Ez könnyen arra sarkallja az embereket, hogy nincs értelme megszokott vásárlási szokásaikon változtatniuk. „Minek vegyünk helyi terméket, amelyek rövidebb szállítási idő alatt kerülnek az üzletbe, mikor a tengerentúlról szállító cégek „karbon semleges” árukat hirdetnek?”
A fogyasztóknak ezért be kell bizonyítani, hogy rajtuk is múlik a zöld gazdaság megteremtése, azaz ők fejthetik ki a legnagyobb társadalmi hatást környezet-tudatos fogyasztásuk révén. Ennek elősegítése csak a fogyasztók tájékoztatását és ösztönzését segítő törvényekkel, rendelkezéssekkel valósulhat meg. Az Európai Uniónak döntő szerepe van abban, hogy felvegye a harcot a vállalatok hamis „zöldre-festés” praktikáival szemben. Ezt a követelményt fogalmazta meg az EU-nak intézett nyílt levélben számos nemzeti és nemzetközi környezetvédő ez év februárjában.
A fenyegető klímakatasztrófa elkerülésére, véleményük szerint, az EU-nak is felül kell vizsgálnia a „netzero 2050-ig” vállalásokat, amelyek – az eddigi gyakorlatokat folytatva – valamilyen álcázott módszer alkalmazásával érnék ezt el. Ehelyett csak azt vállalás-teljesítést fogadják el, amely pontosan dokumentálja és közzéteszi környezetkímélő beruházásai finanszírozási adatait, beleértve a környezetvédelmi projektekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulást. Ez a követelmény egyrészt megvédi a
fogyasztókat a félrevezető marketingtől, másrészt a reális, átlátható információk erősíthetik a fogyasztók bizalmát az adott vállalat iránt és egyben igényüket a „zöld átalakulás” iránt.
A nemzeti kormányok és az EU feladata az, hogy ne fogadják el az álcázott/hamisított széndioxid- kibocsátás jelentéseket, hanem valódi kötelezettség vállalásokra kötelezzék a vállalatokat.