Posted by Paul Lendvai
>Der Standard
>A francia elnök nem csupán a nyugdíjreform miatt került nyomás alá: ambivalenciája és kiszámíthatatlansága az EU egységét is gyengíti, és Moszkva pozícióját erősíti – mutatott rá a bécsi liberális lapban Paul Lendvai. Két elnökválasztási győzelmével Macron, Charles de Gaulle után, a francia történelem legsikeresebb politikai ejtőernyőse. Egy karizmatikus személyiség egy parlamenti demokráciában azonban csak addig tudja elsimítani a pozícióval járó ellentéteket, amíg csodákkal és sikerekkel „beválik”. A fokozódó belső és külső nyomásra rávilágít a nyugdíjreform elleni masszív tiltakozás, de Varsó és a balti államok – valamint alighanem Ukrajna – bizalmatlansága is, amelyet az vált ki, hogy Macron különleges kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. Macronból hiányzik kettő azon kvalitások közül, amelyeket Max Weber, a nagy szociológus a politikust alkotó legfőbb elemekként nevezett meg: „szenvedély, felelősségtudat és szemmérték”. A két utóbbi hiányáról Macron többször is tanúbizonyságot tett kül- és belpolitikájában, valamint az ukrajnai válságban is.
Ötórás megbeszélést folytatott Putyinnal, ahol az orosz elnök visszafogottságot ígért, és két héttel később az orosz tankok átlépték az ukrán határt – Macron sokat reklámozott békekezdeményezése üres vágyálomnak bizonyult. Franciaország az EU-ban (a brexit után) elfoglalt különleges helye ellenére – az egyetlen olyan atomhatalom, amely az ENSZ BT állandó tagja is -, Macron 2022-ben elmulasztotta az esélyt, hogy országa vezető szerepbe kerüljön az Ukrajna elleni orosz támadás után. Az Ukrajnának nyújtott francia támogatás retorikában meggyőzőnek tűnik ugyan, de katonai és pénzügyi vonatkozásban (a GDP százalékában) messze elmarad a brit, lengyel, de még a német támogatástól is.
Lényeges, hogy Macron nem tudta visszaszerezni a hitelességét a The Economistnak 2019 novemberében adott interjúja után, amelyben „agyhalottnak” minősítette a NATO-t. Az EU-ról azt mondta, hogy a szakadék szélén áll, és kiállt egy Moszkvával folytatandó „új, stratégiai párbeszéd” mellett. Azt fejtegette, hogy Orbán és ő hasonlóan értelmezik az orosz kérdést, és Orbánnak talán sikerül meggyőzni erről a közös látásmódról a V4 csoportot, és különösen Lengyelországot. Az Orbánnal, az orosz diktátor legjobb európai barátjával elköltendő párizsi munkavacsorán Macron azonban alighanem inkább a moszkvai, semmint a varsói hangulatról beszélt. Lengyelország ugyanis most Moszkva által közvetlenül fenyegetett frontállamnak számít, amelyet támogat ebben a kulcskérdésben Csehország és Szlovákia is, de nem támogat Orbán Magyarországa. „Így Macron a vezetési igényre törekvésében mutatkozó, ambivalenciájával, türelmetlenségével és kiszámíthatatlanságával az EU egységét gyengíti, és Oroszország pozícióját erősíti” – írta Lendvai közvetlenül a hétfő esti találkozó előtt.
Fordította: Horváth Júlia
A szerkesztő megjegyzése: A Macron-Orbán találkozó tartalmi elemeiről a mai napig hiteles információk
nem láttak napvilágot.