Pársoros jegyzetek
>Nagy Bandó András
Ünnep volt, nemzeti, hirtelen mindenkiben benne volt egy kis Petőfi, mert március idusán hamar forradalmárnak gondolja (képzeli) magát az ember, ha kell, ezért elmegy Kiskőrösre, ahol ugyan eleddig nem tört ki forradalom, s ahogy a helyzetet látjuk, ott nem is fog. A forradalom sem tipikus békés időszak, pedig békét hirdetni ment Petőfi szülőháza elé a miniszterelnök, hivatkozva a költőre, aki anno odakanyarította a békét, persze, miután arra biztatta a népet, hogy akasszák föl a királyokat. Ha legalább lélekben ő is ott lett volna, biztos beszólt volna a kedves vezetőnek: Viktor, ne szórakozz már, békét prédikálsz és közben azoknak szurkolsz, akiknek ősei segítettek leverni a szabadságharcunkat? Persze, írtam vagy ezer verset, és írtam volna még vagy ötezret, ha a két kozák dzsidással nem találom szembe magam. Viktor, ha kérhetem, vegyél vissza egy kicsit, amikor engem a szádra veszel!
Mondom, ünnep volt, ami magával hozza a kitüntetések áradatát, a díjcunamit is. Hogy ki, miért, ne ragozzuk, mint látjuk és tán tudjuk is, több esetben az érdem érdekké silányult, a díjakkal járó pénzjutalom pedig hálapénzzé lett. Egyre több dörgölőzőről derül(t) ki, hogy mi mindent tettek le az asztalra, egyet nem említettek: hogy letették a tisztességüket is. Nem hiszem, hogy a kései ráébredők olyan rosszul állnának, hogy kénytelenek lennének bármit vállalni, hogy bármire képessé válnak a mindig jókor jött suskáért. Szaporodnak a Hendrik Höfgenek, a Mephistók, a számít(gat)tó illeszkedők és érdekalkalmazkodók, a „most mi jövünk” emberek, a későn fölfedezett „tehetségek”, a „mi már akkor is ellenálltunk és szembefordultunk” hősök, a ruhatárból forintért kiváltható köpönyegek forgatói, az árucikké, megvásárolhatóvá váló portékák, akik vagy becsukják a szemüket és kikapcsolják a mosásra leadott agyukat, vagy homokba dugják a fejüket, vagy szemellenzőként használják a kapott bankókat, nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek, elkeltek.
Zárásul néhány szó egy ünnepi díjazásról, „a közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásá”-ról. Ezen a tipikus NER-parádén mondotta Papp Dániel, az MTVA hírhamisítóként közismertté vált vezérigazgatókja: „Büszkén mondhatom, hogy a legszabadabb médium a közmédia a mai napig, amely függetlenül és befolyásmentesen dolgozik úgy, hogy arról példát vehet bárki más.”
És tényleg nem szakadt le a mennyezet!
Címkép: Endrődi Sándor 1964-ben megrajzolta a leszakadó mennyezetet (Blaha aluljáró)