Forgácsok szabadságharc ürügyén
Tamás Ervin
>A Fidesz vezérszónokai Orbántól – aki jól el volt választva az érdeklődőktől – Varga Juditig a békét
magasztalták, azt, amire mindnyájan igen-igen vágyunk, de úgy kezelnek bennünket, mintha tüzes
fáklyákkal rohangálnánk a háborút istenítve. A szavak abúzusa, a fogalmak megtévesztő kifacsarása
képes azt eredményezni, hogy a jelentése mindennek más lesz, ki se lehet találni egy tisztásra fái
közül. Ezért a haza, kereszténység után a béke is a kisajátított szavak közé kerül.
Hogy ez a fantasztikus és nem eléggé ajnározott produkció mennyire sikeres, mennyire torzít
világlátást, értékrendet, azt ékesen bizonyítja, hogy az örökkön harci lángban égő Petőfi és a vitézül
küzdő negyvennyolcasok története politikusaink száján békeharccá olvadt. Értelmezésük erősen
botladozik ugyan, hiszen a történelem ezen a napon a magyar szabadságharcot ünnepli, ami példa
volt több európai felkelésnek is. Adott volna a legegyszerűbb asszociáció a megtámadott Ukrajnára,
de nem és nem – 1848 március 15. a hatalom számára a béke napjává változott.
Kormányfőnktől a költőről elmondott életrajzi adatokon felül megtudhattuk, hogy a 12 pont
legfontosabb része az elejére felvésett „legyen béke” félmondat volt, legalábbis a híres irat többi
részét nem ismertette. Az erőltetett aktualizálások halmazába tartozik az is, amikor Orbán a beszéde
végén kitért rá, hogy láthatjuk lelki szemeink előtt a fellázadó és hősi halált halni induló Petőfit akkor,
amikor ismét egy európai szuperállamba akarnak minket beolvasztani és ezért szembe kell szállni a
világ hatalmasaival emelte ki a veretes szónoklatból a hvg.hu. Ugyanakkor, bár kétszer is szóba került
a költő végzete, a miniszterelnök egyszer sem tartotta szükségesnek megemlíteni, hogy Petőfi egy
orosz csapatok ellen vívott csatában esett el. Kiskőrös tehát szerdán tulajdonképpen a főnök
teóriáival ismerkedett, messze nem Petőfiével. Ugyanakkor Varga Judit sem volt rest.
Sepsiszentgyörgyön elárulta, hogy ki a felelős a háború elhúzódásáért. Brüsszel és a szankciók. De
hisz azokat mi is megszavaztuk, drága miniszter asszony! A Moldovát ért szankciókról, mármint hogy
nem fog orosz gázt kapni, nos, annak igazsága nyilván megfellebbezhetetlen.
A kitüntetések elosztásánál egyre nyilvánvalóbb, hogy azok leginkább a lojalitás rendjelei. A
díjazottak többsége a Magyar Művészeti Akadémia buzgó tagja, Orbán László Dénes
Kossuth-díja újabb méltó devalválása a kitüntetésnek. De hol van az már, amikor ez bárhol is
vitát, felháborodást okozott. Mégis a bizarrság csúcsteljesítménye, hogy a Magyar Érdemrend
Lovagkeresztjének polgári tagozata kitüntetést adományoztak Dr. Nyulasi Tibornak, az
Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Központi
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályvezető főorvosának, méghozzá „a
közszolgálatban végzett több mint négy évtizedes kimagasló szakmai és vezetői tevékenysége
elismeréséül.”
Bálint Natália opera-énekesnő hívta fel Facebook-oldalán a figyelmet arra, hogy a most
Novák Katalin által kitüntetett Nyulasi Tibor az az aneszteziológus, aki az elkövető
védőügyvédjének felkérésére, még 2017-ben „orvosszakértői véleményt” írt az úgynevezett
lúgos orvos-ügyben. Védői felkérésre igyekezett cáfolni, hogy az egyik legfontosabb
bizonyíték, egy fecskendő kapcsolódhat a bűnesethez és vitatta azt is, hogy az áldozat valóban
életveszélyes állapotban volt, sőt, azt is, hogy valóban lúg okozta égési sérüléseit, nem pedig
forrázás vagy akár forró kamillás borogatás. A bíróság megállapította, hogy Bene Krisztián 2013. március 12-én támadta meg volt barátnőjét, Renner Erikát. A nőt megkötözte, elkábította, és maró lúgot locsolt a nő nemi szervére. A “lúgos orvost” Budai Irgalmasrendi Kórház volt kórházigazgatóját összesen hatszor ítélték el, a büntetőügy eljárási furcsaságokat is tartalmazott, ám végül, 2018-ban Bene jogerősen 11 év börtönbüntetést kapott, és örökre eltiltották az orvosi hivatástól is.
Címkép: Ott túl a rácson. A kordon mögött Orbán beszél Kiskörösön