Posted by Ynsight Research
>Idén ünnepeljük Petőfi születésének kétszázadik évfordulóját, az Ynsight Research pedig megnézte
március 15. alkalmából, hol és hányan beszélnek a leghíresebb magyar költőről a világon.
1848. március 15. a pesti forradalom és egyszersmind Petőfi napja. A költő a márciusi ifjak
vezéreként vált az események egyik főszereplőjévé, a forradalom az ő és Jókai közös lakásáról
indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pál és Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont
mellett Petőfi ikonikus költeménye, a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, a szabad
sajtó első terméke volt. Petőfi a Pilvaxban majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el versét,
elindítva ezzel a lavinát.
Korának kultikus figuráját, aki a mai napig a legismertebb költő Magyarországon, nem csak itthon,
hanem a világ más tájain is sokat emlegették az Ynsight Research kutatása szerint az elmúlt egy
hétben.
Összesen 30 országban találtunk említést a költőről, a világ 4 különböző földrészén: Európán kívül
Amerikában, Ázsiában, sőt még Afrikában is beszéltek róla ebben az időszakban.
Ha az országok listáját nézzük, akkor értelemszerűen Magyarország áll az első helyen (2200), ezt
követi Románia (127) és az USA (111). Érdekesség, hogy Marokkó is felkerült a tízes toplistára
egyetlen afrikai országként.
További izgalmas adat, hogy a magyar forradalom és szabadságharc ünnepe előtti héten,
Ausztriában épp annyiszor említették (4) a forradalom jelképévé vált és az osztrák fennhatóság
ellen lázadó költőt, mint Indonéziában. De szóba került Petőfi Sándor neve Iránban, Kolumbiában
és a Dominikai Köztársaságban is.
Ynsight Research Kft. | Cím: H-1088 Budapest, József körút 17.,
Az Ynsight Research az online tér kutatásával, azaz netnográfiával foglalkozik, és azt elemzi,
hogyan éreznek, mit gondolnak az emberek egy-egy márkával, termékkel illetve társadalmi üggyel
kapcsolatban.
Mi a netnográfia?
A netnográfia módszertanának lényege, hogy a nyilvános internetes kommunikációban megfigyelt
felhasználói interakciókat (beszélgetések, eszmecserék, viták) kérdésfeltevés nélkül, önállóan
megfogalmazott fogyasztói attitűdként, kutatható eseményként használjuk. Ez a módszertan nem
befolyásolja a megfigyelt kommunikációt, hanem alkalmazkodik, követi és megfigyeli a környezeti
és kommunikációs attitűdök változásait, így nem hoz létre befolyásolt eredményeket, hanem az
önálló kifejezési impulzusokból fakadó nyers, tiszta egyéni megnyilvánulásokat tudja vizsgálni.