Posted by >A magyar miniszterelnök autokratikus és zsarnoki gazdaságpolitikája aláássa az egységes piacot. Az EU-nak reagálnia kell.
>Daniel Imwinkelried, a Neue Zürcher Zeitung bécsi tudósítója
>Nyugat-Európa és az USA konzervatív hagyományőrzői csodálják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt állítólagos keresztény és hazafias magatartásáért. A politikus ideológiai beállítottságáról a végtelenségig lehet vitatkozni: az értékekről szóló vita általában gyorsan heves, és sehová sem vezető veszekedésbe torkollik. Orbán megítéléséhez ezért jobb, ha a számoknál maradunk. Ezek világnézettől függetlenül önmagukért beszélnek, és rossz bizonyítványt állítanak ki az egyesek által olyannyira csodált jobboldali forradalmárról. Különösen igaz ez a gazdasági adatokra. Például Magyarországon januárban 26 százalékos volt az éves infláció, a legmagasabb Európában. Ezek a fejlemények nem természeti katasztrófa, hanem Orbán elhibázott gazdaságpolitikájának a következményei, ami megmutatja, hogy egy viszonylag szegény országnak milyen fejlődési utat nem szabad semmilyen körülmények között követnie, mert zsákutcába vezeti országát. 2012-ben Daron Acemoglu és James Robinson közgazdászok a “Why Nations Fail” című könyvükben elemezték a gazdasági siker alapjait. Véleményük szerint a kulcs a befogadó politikai intézményekben rejlik. Ez alatt a tulajdon védelmét, a tisztességes versenyt és a jó oktatási lehetőségeket értik.
Magyarország mindezen pontokon rosszul teljesít. Több mint egy éve tüntetnek a tanárok és a diákok, mert az iskolai körülmények elviselhetetlenné váltak. De a gazdaság szereplőivel is önkényesen bánnak. A kormány az utóbbi időben egyre több, főként külföldi cégre vetett ki különadót. Ugyanakkor egyetlen üzleti képviselő sem meri nyíltan kifejezni dühét Orbán machinációi miatt. Nagy a félelem a megtorlástól, és joggal. Hiszen sok cég már most is szenved a zaklatásoktól. A vállalkozók például azt mondják, hogy nem kapták meg a vállalkozásuk fejlesztéséhez szükséges engedélyeket.
A kivételezés gazdasága
A különadók és a zaklatás egy stratégia részei. Orbán Viktor a külföldi cégeket akarja úgy a sarokba szorítani, hogy azok eladják a tulajdonukat, vagy részben megnyissák a részvényesi bázisukat a hazai befektetők előtt. A politikus nem csinál titkot szándékaiból, csakhogy ezeket általában magyarul fejti ki, így külföldön aligha találnak visszhangra. Egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy a kormánynak sikerült növelnie a hazai befektetők arányát az energia-, a bank- és a médiaszektorban. “De vannak olyan ágazatok, ahol még nem állunk jól”. Ebbe nyilvánvalóan beletartozik az építőipar. A magyarosítási törekvések csak részben irányulnak az ország jólétének növelésére. Orbánt inkább az érdekli, hogy a befektetésekkel megtartsa a klientúráját. Acemoglu és Robinson egy kifejezést is megalkottak erre a fajta gazdaságpolitikára: extraktív gazdaság. Egy ilyen rendszerben politikusok és vállalkozók kiszemelt köre ragadja meg egy ország erőforrásait. Magyarországon pontosan ez történik.
Orbán lehet, hogy lelkes hazafi, de paradox módon hatalmas károkat okoz a hazai gazdaságnak a cselszövéseivel. A különadók miatt a külföldön gyártott termékek versenyképesebbek, mint a hazaiak. Ugyanakkor ez a gazdaságpolitika akadályozza a versenyt: nem a legjobb vállalkozó kap megbízást, hanem az, aki a politikai vezető köréhez tartozik. Orbán pártfogoltjai ma már számos hazai ágazatot uralnak, az árcsökkentő verseny pedig részben megszűnt. Ez az egyik oka annak, hogy az infláció olyan magas, különösen az élelmiszerek esetében. Januárban 44 százalék volt. Orbán Viktor sajátos módon próbálta megoldani, a részben saját maga által kreált, problémát: árplafonokat vezetett be mintegy tíz élelmiszertermékre. Az intézkedés kudarcot vallott. A
nagy- és kiskereskedők úgy kompenzálták a veszteséget, hogy más áruk árát emelték. Az infláció tovább emelkedett, részben azért, mert bizonyos áruk az árplafonok következtében hiánycikké váltak.
Üzlet a kínaiakkal
Orbán jelenlegi terve, hogy az országot az egyik legnagyobb akkumulátorgyártóvá tegye az elektromos járművek számára. A nagyvállalatok nagy pénzügyi támogatásokat kapnak, ha Magyarországra jönnek. Az EU azzal gyanúsítja a kormányt, hogy egyes esetekben tiltott támogatásokat nyújt. Látványosak a cégáttelepítések. A kínai akkumulátorgyártó CATL például 7,3 milliárd eurót akar befektetni egy gyárba a kelet-magyarországi Debrecenben. Ez az egyik legnagyobb európai gyárberuházás. Más ázsiai akkumulátorgyártók már Magyarországon vannak, vagy itt akarnak üzemelni.
De nehezen találnak ott munkaerőt. Sok munkás ezért Dél-Koreából, Vietnamból vagy Kínából érkezik. Többnyire elszigetelten élnek, és reggelente busszal hozzák őket a gyárakba. Ők nyilvánosság számára szinte láthatatlanok, ami Orbán szándékai szerint van. A helyi gazdasághoz a cégeknek egyébként kevés egyéb kapcsolata van. A gyárak ezért a közép-amerikai banánültetvényekre emlékeztetnek – más szóval ez egy olyan exportágazat, amely idegen testet jelent az országban. Nem ez az egyetlen párhuzam az ültetvényes gazdasággal. Az ültetvénygazdasághoz hasonlóan a tényleges elemgyártás is alacsony hozzáadott értékkel rendelkezik. Közgazdászok már jó ideje kritizálják, hogy a külföldi cégek Magyarországon szinte csak termelnek, de alig végeznek kutatást az országban, vagy szerveznek onnan értékesítést. Pedig éppen ezeken a területeken sokkal magasabbak lennének a bérek, mint a termelésben.
Mindezek miatt Magyarországot gazdasági stagnálás fenyegeti. Az EU számára pedig egyre nagyobb problémává válik az ország: azzal, hogy Orbán a külföldi cégeket megfélemlíti, míg másokat
átláthatatlanul támogat, megsérti a belső piac szabályait. Az EU-nak ezt nem szabad elfogadnia. Orbánnak azonban újra és újra sikerül zsarolnia az Uniót és a nyugati közösséget. Jelenleg késlelteti Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba, előtte pedig blokkolta az EU pénzügyi támogatását Ukrajnának. Orbán üzenete egyértelmű: csak akkor egyezik bele politikai projektekbe, ha a Brüsszelben blokkolt pénz Budapestre érkezik. Ilyen magatartásnak nem lehet helye az EU-ban. Magyarországot nem lehet kidobni a szövetségből. Másfelől viszont helyénvaló, hogy Orbánt pénzügyileg megszorítva tartsák.
Translated with http://www.DeepL.com