Kaltenbach Jenő
Mitagadás, az életem utóbbi tizenöt éve a “pártoskodás” jegyében telt. Közéletileg persze, ahogy értelmiségihez illik, korábban is aktív voltam, csak pártos helyett semleges pozícióban. Résztvevője
voltam a rendszerváltásnak is. Az értékrendem mindig ugyanaz volt. Elkötelezett híve a szociálisan érzékeny, zöld, liberális demokráciának. 2010-ben ezért csatlakoztam az új párthoz az LMP-hez mert azt
ígérték, hogy megújítják az addigra eléggé elvtelenné vált, a hatalomtechnikára koncentráló pártvilágot. Aztán meg azt hittem, hogy az eredeti alapgondolatot az elschifferesedett LMP-ből kiváló Párbeszéd viszi tovább. Mára mindkettő eljelentéktelenedett, szinte csak néhány, az összefogásnak köszönhetően mandátumot szerzett képviselő tartja őket, úgy ahogy felszínen. Később alapító tagja lettem az MMM-
nek, mert alulról építkező civil mozgalomnak indult, de aztán Márkiról relatíve hamar kiderült, hogy őt is elsősorban a saját karrierje érdekli. Ma az orbáni kül- és belpolitikai immoralitásnak egyetlen, a változás reményével kecsegtető alternatívája a DK, amely messze a legnagyobb támogatottsággal bíró ellenzéki erő, amelyhez folyamatosan csatlakoznak más pártoknak a változás szükségességét felismerő reprezentánsai. Ez idő szerint egyedül nekik van esélyük az Orbán ellenes erők integrálására. A messiás várás ideje lejárt, illetve ennek sohasem lett volna itt az ideje. Mindenki aki valóban fontosnak tartja
ennek a sokat látott népnek a boldogulását, akit zavar az orbáni erkölcsi nihil, aki undorodik az anti-EU, sunyin az orosz agresszort támogató külpolitikától, annak egy a mielőbbi változás elősegítésére alkalmas mozgalomhoz kell csatlakoznia. Én ezt teszem, ennek adok esélyt…úri véreim!
Ui.: A szokásos zsákutcás nyafogás nem érdekel…