Posted by Jens Bjørneboe: Semmelweis
>Ismert, de nem igazán közkedvelt író volt Jens Bjørneboe a 20. századi Norvégiában – ahogy kiderül a Semmelweis című dráma utószavából. Provokatív újításait sem a szakma, sem társadalom nem nézte jó szemmel: írásaiból nem tudott megélni, és amikor álnéven pornográf regényt adott ki megélhetési célból, majd kiderült a szerzősége, még perbe is fogták. Ez a mai szemmel nézve érthetetlen irodalmi per volt az egyik ihlető forrása a darabnak, amelyben a címszereplő minden tekintélyt kétségbe von és kifiguráz.
Érdemes odafigyelni a dráma keletkezési idejére is: 1968. Az egész világon végigsöprő diáklázadások hangján szólnak a szereplők, különösen pedig a főhős, Semmelweis Ignác. Noha, mint előszavában írja Bjørneboe, a lázadókat „számos országban leverte a rendőrség és a katonaság, de ez nem jelentett számukra győzelmet: csak annyit, hogy a hatalmon lévők ledobták álarcukat; a demokráciák diktatúrák maradtak, az ENSZ pedig – mint a nagyhatalmak eszköze – lelepleződött. 1968 – a kudarc éve – az igazság éveként marad fenn. Az igazság szempontjából jó év volt.”
De vajon miért pont egy távoli, kis ország fiát választja Bjørneboe főszereplőül? A Domsa Zsófia által írt kitűnő utószóból kiderül, hogy a szerző Rudolf Steiner- (nálunk: Waldorf-) iskolába járt, ahol magyar származású tanára ismertette meg vele az elszánt, semmilyen tekintélytől meg nem rettenő szülészorvos történetét, és aztán évekig kutatta még a témát. A művet egy sorozat, a Szabadság története című trilógia első részének szánta, azonban a következő darabok már nem készültek el.
A drámában nem annak a folyamatnak az ábrázolása a legfontosabb, hogy miképpen derül ki, hogy a bécsi nőgyógyászati klinikán mi okozza a magas gyermekágyi halandóságot – egyébként, mint ma már tudjuk, az, hogy az orvosok boncolás után nem mostak kezet, és saját maguk fertőzték meg az asszonyokat. Hanem az, hogy Semmelweis hogyan fordul szembe összes feljebbvalójával, legyen szó bécsi tudósprofesszorról, aki szerint a nagy halandóságot a bécsi nők rossz erkölcse vagy a kórház alatti vízerek okozzák, vagy budapesti helytartóság-tanácsosról, aki a kórházi lepedők tisztításán spórolna, okozva ezzel több újdonsült frissen szült kismama halálát. Bjørneboe a magyar orvos életének utolsó húsz évét mutatja be, azt a folyamatot, amely során a címszereplő egyre inkább belebetegszik igazának bebizonyításába, és ahogyan egész életét végigköveti a megbélyegzés, értetlenkedés a hatalmat birtoklók részéről.
A Semmelweis című dráma tehát nem teljesen az általunk ismert narratívát követi. Pontosabban Semmelweis személyiségéből azokat a vonásokat emeli, amelyek a változás, a lázadás ügyét segítik. A kortársak közül pedig azok a figurák kelnek életre, akik a mindenkori elnyomó hatalmat jelentik: saját igazukat védő professzorok, politikusok, besúgók. Ugyanakkor megmutatja azt a folyamatot is, ahogyan az igazát bizonygató Semmelweis maga is autoriter figurává válik, aki türelmetlenségével, kellemetlen igazmondásával rengeteg kínos és fájdalmas pillanatot okoz családtagjainak, munkatársainak, beosztottjainak – és persze a tekintélyük felett féltékenyen őrködő orvosprofesszoroknak, akiknek az ellenállása, merevsége számtalan halált okozott.
2023-ban új életrajzi filmet mutatnak majd be Semmelweis címmel, Koltai Lajos rendezésében, a főszerepben Vecsei H. Miklóssal. Izgalmas ötletnek ígérkezik a film és dráma összevetése. Igazán hálásak lehetünk a Cser Kiadónak és Patat Bence fordítónak a kitűnő fordításért. És talán akad majd színház is, amelyik a műsorára tűzi ezt a provokatív, de az igazságot minden áron szem előtt tartó darabot.
Jens Bjørneboe
Jens Bjørneboe: Semmelweis
Fordította: Patat Bence
Cser Kiadó, Budapest, 2022
224 oldal, a könyvre nyomtatott ár 3995 Ft,
online ár a kiadónál 3396 Ft,
e-könyv változat 2790 Ft
ISBN 978 963 278 6926 (papír)
ISBN 978 963 278 6933 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
„És ha az ember megtapasztalja, milyen eszközöket alkalmaznak a hatalmasságok azok ellen, akik megismerik az igazságot… akkor gyűlölettel telivé válik… Bosszút akarnak majd állni: hazugnak bélyegeznek, összefognak ellened: az egyik professzor védi majd a másikat… félelmükben életveszélyessé válnak… feljelentenek a rendőrségen… megvádolnak azzal, hogy hanyagul végezd a unkádat. Olyanok lesznek, mint az életükért küzdő patkányok…”
Több mint ötven évvel a norvég kiadás után végre magyarul is olvasható a norvég irodalom különce, Jens Bjørneboe tekintélyellenes színműve, a Semmelweis. A mind a mai napig aktuális színdarab egyrészt a világhírű magyar orvosnak állít emléket, ugyanakkor – mint Bjørneboe szinte minden írása – a hatalmaskodók, az elnyomók és a tekintélyelvűség ellen, a szabadságért emel szót. Semmelweis történetéhez hasonlóan a színdarab sem nélkülözi a tragikus vonásokat, megjelennek benne Bjørneboe fő fegyverei: a komédia, a szatíra és a felszabadító humor is.
Patat Bence fordításához Domsa Zsófia írt a szerző hátterét és a színmű jelentőségét megvilágító utószót.