Posted by Tamás Ervin
>Eddig is azt írtam, hogy ennél őszintébb, leplezetlen, történéseiben viszont szokatlan és közép- és hosszú távú következményekkel járó külpolitikai lépés ritkán adódik még Magyarország esetében is.
Egy lókupec képében jövünk-megyünk a diplomáciai piacon, ahol létezik ugyan adok-veszek üzlet, de sokkal rejtettebb, áttételesebb formában, mint ahogy azt Finnország és Svédország NATO-tagsága esetében a magyar érdek védelmében tesszük. Egy laikus könnyen átverhető azzal, hogy minél többet kalapáljunk ki partnereinkből az igenért, de aki csak kicsit jártas a témában, tudja, hogy ennek rengeteg ágboga van, nem olyan könnyű a pillanatnyi hasznot úgy érvényesíteni, hogy az holnap ne töméntelen kárral járjon.
Mert ebben az aláírjuk, ígérjük, de csak kicsit később, várunk, azután újra várunk, majd egy megmosolyogtatóan rendezett epizóddal próbálva a kormányfő szótartását nem szálló papírmaséként láttatni, holott nem lehet másnak akkor sem, ha egy vazallusok seregéből álló frakció szól egyetlen torokból azért, hogy az érintett országok vezetői előbb tiszteljék, és ne vegzálják hazánkat. A különös közjáték mögött persze lehet zsarolás az uniós pénzek zárolásának mielőbb feloldásáért, török barátaink áttételes támogatása, Putyin óvó szava, sok minden.
De mindenki tudja, hogy hamarosan a két ország NATO-tag lesz. Kisakkozhatatlan mennyi presztízst zsebelhet be Magyarország a soros EU-elnökség ideje alatt, vagy mivé alakítják az uniót a következő választást követő szövetségkötések. Átlátszó trükk büszkén kéregetni, de az „egy sima, egy fordított” rendszerszinten nem működőképes. A bizalom széljárásonként látszatra ugyan változhat, de a konstans bizalomhiány, a labilis paraméterek partnernek és ellenfélnek ugyanazt súgják: légy résen! A populizmusra és a pillanatnyi haszonra koncentráló voksturizmust kissé hátrább szorító, a közjó iránt elkötelezett és tágabb horizonttal bíró korrekt államférfiakkal tényleg nem jól ellátott a világ.
Ám hogy ez a viselkedés, módszer, stílus nem a magyarok érdeke, arról hamarább meggyőződhetünk, mint gondolnánk. (T.E.)