Csernyánszky Judit
>A nemzetközi sajtóban egyre szélesebb körben taglalják, mi
lehet annak a hátterében, hogy a magyar miniszterelnök
ennyire nyilvánvalóan az orosz érdekeket képviseli külföldön.
Pénz, bankok, nyersanyag? Vagy zsarolás? Milyen pénzeket
adhatott át Mogiljevics Orbánnak a kilencvenes években? És
mitől változott meg 2010-ben hirtelen Orbán politikája? Ez nem
egy izgalmas politikai krimi, hanem a valóság kérdései a
nemzetközi lapszemlében.
Az észt közszolgálati rádió (ERR) beszámolója szerint a finn és
a svéd NATO-tagság támogatására szólított fel a magyar
kormányfő, de idézik Kocsis Máté fideszes frakcióvezetőt is, aki
meg arról beszélt, hogy a Fidesz parlamenti képviselői attól
félnek, a két ország felvétele eszkalálhatja az orosz-ukrán-
háborút, ezért a Fidesz képviselői delegációt küld a két
országba. A cikk szerint a fideszes uniós parlamenti képviselők
pedig rossz néven veszik, hogy a svéd és a finn kollégáik
folyamatosan a jogállami normák megsértésével szembesítik
őket az Európai Parlamentben. De ha a magyar parlamenti
ratifikáció zökkenőmentes is lenne, a törökök részéről továbbra
is kérdéses a jóváhagyás, írja a lap.
A France 24 a magyar kormányfő pénteki rádiónyilatkozatára
és Gulyás Gergely miniszter legutóbbi hétvégi
sajtótájékoztatóján elhangzottakra hivatkozva viszont azt
írja, tovább húzódik a két NATO-tagjelölt ország
csatlakozása, Orbán ugyanis felvetette, hogyan akarnak
szövetségesek lenni, ha gátlástalanul „nyilvánvaló
hazugságokat” terjesztenek a magyar "demokráciáról" és
"jogállamiságról".
Az orosz érdekek elsőszámú lobbistája Brüsszelben
Magyarország és Orbán Viktor, aki rendszeresen
tesz Putyinnak kedvező nyilatkozatokat – írja a New Voice of
Ukraine alapján a Yahoo. Ebben szerepe lehet a
történelmi Magyarország birodalmi és náci múltjának, de az
sem kizárt, hogy komoly orosz pénzügyi befolyás áll a
háttérben, amivel kapcsolatban az írás három kulcsterületet
nevez meg: a paksi atomerőmű-bővítést, a szénhidrogén-
szállításban rejlő üzletet és a bankszektort.
Az első tekintetében emlékezetet, hogy ebben nem kis szerepet
vállalt az egykori európai uniós biztos, Günther Oettinger és
társa, Klaus Magold, akit Németországban Mr. Oroszországnak
gúnyolnak. Ami az olaj- és gázbizniszt illeti: egyrészt röviddel
az oroszok ukrajnai háborúja előtt az Orbán-kormány újabb 15
évre kötött együttműködési szerződést, amit titkosítottak,
úgyhogy az, kinek milyen biznisze van ebben, mind a mai napig
nem ismert. Leszögezik viszont, hogy a magyarok többet
fizetnek a gázért, mint bármely más európai ország.
Másrészt a magyar kormány nem egyezett bele, hogy Ukrajnán
keresztül szállítsák a szénhidrogént – írja a New Voice of
Ukraine.
Ami pedig az orosz Nemzetközi Befektetési Bank
Budapestre költöztetését illeti, a cikk felidézi, mekkora botrány
kísérte a magyar kormány döntését, amivel az orosz
pénzintézetben dolgozók speciális diplomata státuszt kaptak,
és ami szerint a bankra semmilyen hazai és egyéb belföldi
szabályozás sem vonatkozik, így a nemzetközi szankciók sem.
Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő már 2019-ben
figyelmeztetett, hogy a bank Putyin trójai falova. Az írás
bemutatja, "Magyarország leggazdagabb emberét", az orosz
Megdet Rahimkulovot, akinek vagyonát 1,3 milliárd dollárra
becsülik, és akinek az OTP-ben és a MOL-ban is jelentős
részvényhányada van. A férfi két fia magyar állampolgárságot
is kapott.
Az orosz "befektető" már 1970-ben a Gazprom magyar
érdekeltségénél dolgozott – azt a csereprogramot koordinálta,
amelyben az orosz gázért magyar Ikaruszokat küldtek, és a
Millennium Emerging Europe információi szerint továbbra is
jelentős üzleti befolyással rendelkezik az energia- és a
bankszektorban.
A hazai ukrán befektetések – a Dunaferrt leszámítva –
jelentéktelenek az orosz üzletekkel összehasonlítva. Igaz, az
ukrán lap értesülései szerint a Dunaferr eladásánál nem az
ukrán Donetsk ISD vállalat a legesélyesebb, hanem egy indiai
befektető, a Sanjiv Gupta’s Liberty Steel. A cég ellen Nagy-
Britanniában csalás miatt nyomozás indult.
Mindenesetre az újságnak nyilatkozó magyar szakértő szerint
egyelőre nincs megbízható bizonyíték a nem kormányzati
szervek vagy politikusok közvetlen orosz pénzügyi
támogatására, noha a magyar kormányzat egyre nyíltabban
vállalja fel az orosz érdekek képviseletét Európában.
2017-ben az Insider orosz kiadásában Dietmar Clodo ("a
bombagyáros") azt nyilatkozta, hogy Putyin és Orbán
szövetsége egy olyan titkos videofelvételre vezethető vissza,
amelyen az látható, hogy Orbán a 90-es években az orosz
maffia egyik hírhedt képviselőjétől, Szemjon Mogiljevics
kézpénzt vett át, és amikor a 2010-es évek elején Moszkvában
árt, akkor órákon át húzódó tárgyalásuk után a magyar
kormányfő az addigi oroszellenes politikáról az oroszbarátra
váltott.
Arról is írnak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Oroszország
Barátja állami kitüntetést kapott az orosz kollégájától, amit az
orosz támadás ellenére sem adott vissza. A cikk emlékeztet
Simicska Lajos – a Fidesz egykori gazdasági vezetőjének –
egyik érdekes megjegyzésére is, hogy Orbán borsos, 300 millió
eurós ára ellenére meg akarta venni az RTL Klub tv-csatornát,
mint fogalmazott, „semmi gond, majd a Roszatom megveszi
neki ”.
(Klubradio.hu)