Az orvosok és a zsarnokság

Máté-Horváth Nóra
orvos
“A mai napon, február 27-én megjelent egy törvénytervezet, amit a holnapi napon minden bizonnyal el fog fogadni az Országgyűlés, miszerint “a hatalommal való visszaélésre” válaszul megszűnik a
kötelező orvosi kamarai tagság, valamint a kamara összes etikai bizottsági tevékenysége átkerül az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz.
Miért aggaszt ez?
Aggaszt, mert orvosként aggályosnak tartom, ha egy, a társadalom és az orovsok biztonságát egyaránt szolgáló szakmai összefogást kétes és veszélyes politikai eszközökkel vernek le érdemi párbeszéd helyett. Teszik mindezt ráadásul olyanok, akiknek semmi közük nincsen a mindennapi betegellátáshoz, akik nem ismerik valójában ezt a szakmát, akik a szakmai résztvevők tapasztalatára és véleményére sosem voltak nyitottak, akik nem voltak ott a COVID ellátásban, akik nem ügyeltek sosem havonta 6-10 éjszakát, és akiknek a sajtófotókon és megrendezett kórházbejárásokon túl nincs valós élményük a magyar egészségügyről.
Aggaszt, mert etikai bizottsági elnökként aggályosnak tartom, ha az orvostársadalom etikai tisztaságára tett erőfeszítéseinket meghazudtolják, letiporják, és ha a hatalommal való visszaélés koholt vádjával érvelnek olyanok, akik egészségügyi vezetésként maguk élnek vissza a hatalmukkal. Aggaszt, hogy az etikai vizsgálatainkat kiszervezik egy olyan testületnek, aminek semmi köze nincsen a mindennapi orvosláshoz és annak etikai aspektusaihoz.
Aggaszt, mert demokratikus értelmiségi felnőttként egy olyan társadalomban szeretnék élni, ahol van annyi frusztrációtűrés, nyitottság és vitakultúra a regnáló politikában, hogy megjelenhessenek
és megvitatásra kerülhessenek szakmai ellenvélemények, melyek mentén végül egy konszenzus alakulhasson ki vitás kérdésekben.
Aggaszt, mert az 1956-os hősök országában, a kommunizmus összes terhe és bűne alatt meg nem roppanó társadalomban a statáriális jelleggel hozott, koncepciós perekre emlékeztető rendelkezések az alapvető biztonságérzetemet és a tiszta, fair és korrupciómentes törvényhozásba vetett hitemet ingatják meg.
Aggaszt, mert idealistaként és pártpolitikától független aktivistaként mindig egy jobb jövőben reménykedtem.
Aggaszt, mert gondolkodó emberként félelemmel töltenek el Illyés Gyula szavai: “Hol a zsarnokság van, ott zsarnokság van (…) nemcsak a füst-sötéten gomolygó vádbeszédben, (…) nemcsak a bíró
hűvös ítéletében: bűnös!”.
Félek a zsarnokságtól.
Tisztelettel kérem Kollégáimat, hogy vigyázó szemetek ez alkalommal a Magyar Orvosi Kamarára is vessétek.