Posted by >Hazafias orosz operát mutattak be Budapesten az ukrajnai háború első évfordulójának közeledtével
>Shaun Walker
Budapestről
A budapesti Operaház kórusa fortissimo énekel, zúgó, diadalmas zenekari akkordok kisérik: “Vérrel védtük meg hazánkat! Dicsőség a hadseregnek! Oroszország dicsősége soha el nem halványul!”
A szavak nem az ukrajnai háborúról szóltak, hanem a Háború és béke című operából valók, amely Leo Tolsztojnak Napóleon Oroszország elleni invázióról szóló regénye alapján készült, és amelyet Szergej Prokofjev zeneszerző az 1940-es években, a nácik elleni friss szovjet győzelemkor adaptált. A Magyar Állami Operaház, amely a múlt héten mutatta be az opera új produkcióját, igyekezett hangsúlyozni, hogy az opera műsortervét és színpadra állítását jóval azelőtt tervezték, hogy Vlagyimir Putyin meghozta volna a döntést Ukrajna lerohanásáról. A bombasztikus zene és a hazafias orosz nyelvű librettó azonban idegesítően hat az ukrajnai orosz háború első évfordulójának közeledtével, különösen akkor, ha egy olyan színpadon adják elő, amely mindössze háromórányi autóútra van Ukrajna határától.
Budapest azonban a háború tavalyi kitörése óta az Európai Unió legbarátságosabb fővárosa Oroszország iránt. Itt nem lobognak ukrán zászlók a kormányzati épületeken, mint más közép-európai fővárosokban. Magyarország szélsőjobboldali miniszterelnöke, Orbán Viktor megakadályozta, hogy Magyarországon keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába vagy az országon átküldjék őket. És többször felszólított béketárgyalásokra. Orbán Viktor háborúval kapcsolatos álláspontját, sokat hallani belföldön, s ezt a nagyrészt a kormány ellenőrzése alatt álló média is megerősíti, amely gyakran ismételgeti a háborúval kapcsolatos orosz narratívákat. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége negatívan viszonyul Ukrajnához, és a kormány képes lehet arra, hogy az európai szankciók következményeként adja el a rekord inflációt és a romló gazdasági helyzetet.Budapest továbbra is nyitva áll az orosz turisták előtt, ellentétben a régió más részeivel, és az Operaházban szerda este nem volt látható nyugtalanság a librettó azon részei miatt, amelyek arról szóltak, hogy az orosz hadsereg “idegen sáskákat” zúzza össze”, és “bőre és arca nélkül” hagyja az ellenséget. A négyórás operamaraton végén a produkciót állva tapsolták meg.
Az Operaház előtt és Budapest belvárosában óriásplakátok hirdetik: “A magyarok döntöttek: A kormány által végzett közvélemény-kutatásra utalva, amelyben a lakosságot kérdezték arról, hogy támogatja-e az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat. Bár Orbán Viktor aláírta az uniós szankciócsomagokat, gyakran bírálta azokat, mivel kontraproduktívak.
Míg más regionális vezetők lelkesen posztoltak szelfiket a Kijevbe tartó vonatról, és versengtek, hogy Ukrajna legnagyobb szövetségeseként tüntessék fel magukat, sem Orbán Viktor, sem külügyminisztere, Szijjártó Péter nem utazott Ukrajnába a háború kezdete óta, viszont Szijjártó júliusban Moszkvába látogatott.
Orbán Viktor azt állítja, hogy Magyarország semleges marad a háborúban, de sok kritikus szerint tettei Putyin háborús erőfeszítéseinek hallgatólagos támogatását jelentik, ami furcsa egy NATO-szövetségestől. “Ez dühítő. Ez nem az az időszak, amikor semlegesnek lehet lenni, különösen a világnak ezen a részén, és amikor a Nato és az EU tagjának kell lenned. Semlegesnek lenni azt jelenti, hogy Putyint támogatod” – mondta egy másik európai ország diplomatája Budapesten.
Sławomir Dębski, a lengyel kormányhoz közel álló varsói Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója szerint Orbán Viktor Oroszországgal kapcsolatos álláspontja gyakorlatilag véget vetett a kétoldalú kapcsolatoknak, valamint a visegrádi négyek – Lengyelország, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – tevékenységének, amelyek gyakran tartanak vezetői csúcstalálkozókat, és a múltban gyakran egyeztettek a kérdésekben. “A magyarokkal már senki sem akar találkozni. Most, amikor eljön a csúcstalálkozó ideje, mindenki elkezd kommunikálni Varsóban, Pozsonyban és Prágában, hogy “Mit tegyünk?””” – mondta.
Dębski szerint a probléma része az, hogy Orbán Viktor a közös európai állásponttal való szakítása nagyon nyilvánosan történik. “Befoghatták volna egyszerűen a szájukat. Nézzük meg Ausztriát, ők talán osztják a magyar álláspontok valamennyi részét, de egyszerűen csendben maradnak, és nem kerülnek reflektorfénybe. Ezzel szemben Orbán Viktor aktívan terjeszti a háborúval kapcsolatos ostobaságokat” – mondta.
A legutóbbi az okozott felháborodást, hogy az Orbánnak szurkoló amerikai konzervatív Rod Dreher blogbejegyzést írt a külföldi jobboldaliak és a magyar miniszterelnök találkozójáról. Ebben idézte Orbánt, aki szerint Oroszország “kormányozhatatlan ronccsá” tette Ukrajnát, és az országot Afganisztánhoz hasonlította
A megjegyzések dühöt váltottak ki Ukrajnában, ami miatt a kijevi magyar nagykövetet magyarázatért a külügyminisztériumba rendelték, és Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere éles hangú választ adott.
“Erkölcsileg teljesen degeneráltnak kell lenni ahhoz, hogy az EU és a Nato ernyője alá bújjon, miközben mindenkire rászól. Tűnjetek ki az ernyő alól, és három nap múlva elrendezünk titeket, faszfejek” – írta. Egyesek úgy vélik, hogy Orbán Viktor Ukrajna nyilvános ócsárlásával Moszkva iránti lojalitását akarja bizonyítani, és az orosz üzleti élet kedvező magyarországi befektetéseiért, valamint Moszkva hiteléért udvarol. Ha Oroszország megnyeri a háborút. Ez magyarázhatja azt is, hogy Magyarország arra törekszik, hogy több orosz üzletembert töröljön az EU szankciós listájáról. “Sokan Orbán körül meg vannak győződve arról, hogy van visszaút a status quo ante-hoz, és Ukrajna gyalázására úgy tekintenek, mint egyik módját annak, hogy Oroszország kedvében járjanak” – mondta Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács munkatársa.
A Moszkva iránti tiszteletnek más jelei is voltak. A magyar kormány a legtöbb európai országgal ellentétben nem utasította ki az orosz diplomatákat a háború miatt, és most az egyik legnagyobb orosz nagykövetséggel rendelkezik Európában. Egyesek attól tartanak, hogy a schengeni övezet nyitott határai miatt Oroszország Budapestet bázisként használhatja kémkedési műveletekhez Európa-szerte. Novemberben az ukrán biztonsági szolgálatok a magyar határon őrizetbe vettek egy volt tisztviselőt, akit azzal vádoltak, hogy a végbelébe dugott pendrive-on titkosított információkat szállított az ukrán katonai és hírszerző személyzetről. Az ukrán hatóságok szerint a férfi azt tervezte, hogy az anyagot a budapesti orosz nagykövetségre szállítja.