
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség. Az ügyészség szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal. Völner rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket. A nyomozók szerint Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Schadl és Völner is tagadta a saját vallomásában, hogy bűncselekményt követtek volna el. Schadl például azt mondta, sosem adott pénzt Völnernek, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán a volt igazságügyi miniszterhelyettes.
A Telex alapján
Címkép: Völner Pál és Dr.Tóth Erzsébet bíró