Posted by Bárász Péter
(Breszt, Belarusz)
>A belarusz „Vjaszna” jogvédői ellen folyó perben a vádlottak elmondták beszédüket „az utolsó szó jogán”.
Minszk Lenin-kerületi bíróságán véget ért a „Vjaszna” jogvédő szervezet elnöke, a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki, valamint helyettese, a FIDH (Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség) elnökhelyettese, Valjancin Sztefanovics és kollégájuk, a „Jogvédők a szabad válaszátokért” szervezet koordinátora, Uladzimir Labkovics, illetve Dzmitri Szalaujou jogvédő (távollétében) elleni büntetőügy tárgyalása. Február 9-én Aljakszandr Karolj ügyész 9-től 12 évig terjedő szigorítottat kért a vádlottakra, akik nem ismerték el bűnösségüket. Február 13-án szólaltak fel „az utolsó szó jogán” –
belarusz nyelven. A perbe fogott jogvédő szervezet neve „Vjaszna” belaruszul tavaszt jelent, ezért az ítélethirdetést tavasz elejére – március 3-án 12:00 órára tűzték ki.
A Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki beszédét szombaton közöljük. Egyelőre itt egy fontos részlete: “Megismerhettük az úgynevezett büntetőügy néhány kötetét, és világos, hogy a nyomozó hatóság a számára kitűzött feladatot teljesítette: bármi áron, de megfosztani szabadságuktól a „Vjaszna” jogvédőit, megsemmisíteni a „Vjasznát” és leállítani a munkánkat. Csakis ezzel magyarázható, hogy miként módosult a vád „az adók be nem fizetéséről” (ez a vád az őrizetbe vételünk napjától gyakorlatilag 13 hónapig volt érvényben) „szervezett bűnözői csoport által végrehajtott csempészetre”, amilyen csoportot a „Vjasznából” faragtak. Nyilvánvaló, hogy a hatóságok megszegik azokat a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, amelyeket az ENSZ és az EBESZ közös megállapodásai keretében az emberi jogok védelmezőinek védelmére tettek. Külön meg kell említeni azt a rendkívül negatív szubjektív értékelést, amiben a „Vjaszna” emberi jogi aktivistáit részesítette az előzetes vizsgálat idején az állami média: különböző
tévécsatornák és a „Belarusz Szegodnya” (Belarusz ma) napilap, melynek alapítója az elnöki adminisztráció. Már tavaly szeptemberben azt állították a szövegeikben, hogy „az emberi jogi aktivisták szélsőséges anyagokat terjesztettek, valamint finanszírozták a tüntetéseket”.
Különleges helyzet alakult ki a nyelvhasználattal a bíróságon: az ügyészség és a bíróság kategorikusan megtagadta, hogy belaruszul beszéljen, annak ellenére, hogy én, aki vádlott vagyok, az életben a belarusz nyelvet használom. Belaruszul beszélek, írok, gondolkozom. Emlékeztetnék arra, hogy a belarusz az állam egyik hivatalos nyelve, és hogy önök, mint állami tisztviselők, kötelesek mind a két állami nyelvet (oroszt és belaruszt) tudni, így a belaruszt is, nem pedig dadogni és hebegni. Tehát önök a belarusz nyelvű állampolgárokkal kötelesek belaruszul beszélni. Ahogy erről például az „Állampolgári bejelentésekről” szóló Törvény rendelkezik: amennyiben belaruszul írsz, akkor bármely hivatal tisztviselője belaruszul adja meg a választ. Ily módon engem hátrányos helyzetbe kényszerítettek a vádhatósággal szemben. Nem kaptam lehetőséget, hogy alaposan és részletesen kifejtsem álláspontomat, vitassam az igaztalan és értelmetlen vádat.
A beszéd további részletei az Újnépszabadság szombati kiadásában.
Címkép: Alesz Bjaljacki