Posted by Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós
támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz
évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már
lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a
foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek
helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív
termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a
középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
Néhány beszédes gazdasági mutató alapján mérlegelte a GKI
Gazdaságkutató Zrt.,milyen esélyei vannak Magyarországnak arra, hogy
elérje az Orbán Viktor kormányfőáltal egy zárt vacsorán vázolt, politikai
igazgatóján keresztül közzétett célt: a közép-európai regionális
középhatalmi státuszt. Megállapításaik nem adnak okot azoptimizmusra.
Az eddigi gazdaságpolitika nem volt képes relatív helyzetünk javítására az
unión belül
– állapítják meg rövid elemzésükben, amire szerintük az is utal, hogy
Magyarország az egy főre eső, euróban mért GDP-t tekintve az
uniós átlag 49 százalékát tudtaelérni 2021-ben, amivel a 23. helyre került
a 27 tagállam között, vásárlóerő-paritásonnézve pedig az átlag 75 százalékát
érte el, amivel a 21. helyen állt. Ezek ahelyezések egyébként mindkét
esetben eggyel rosszabbak, mint 2010-ben voltak, amióta mindkét
érték 9 százalékpontos emelkedést mutatott.
Az elemzésben megállapítják emellett, hogy Magyarország közepesen
fejlett ország, amely nyersanyagokban és energiahordozóban, de
tőkében is szegény, statisztikaiértelemben pedig szinte teljes a
foglalkoztatás, vagyis az extenzív növekedés feltételei megszűntek.
A GKI szerint ez alapján csak intenzív fejlődésre van mód: ami
a humántőke (erős éshatékony köz- és felsőfokú oktatás, jól fejlett
egészségügy, kiterjedt és modern tudástközvetítő felnőttképzés,
a nyelvtudás, stb.) megerősítését, valamint a tudásintenzív
termelés és szolgáltatások fejlesztését jelenti.
Helyzetünk az intenzív fejlődés előfeltételeiben azonban korántsem
kedvező – írták,és arra is felhívták a figyelmet, hogy a GDP bővülését
jelentős mértékben az uniósforrások biztosították. Magyarország
2010 és 2021 között összesen 14,5 billió uniósforrást kapott
(háztartásonként 3,5 millió forintot), ami az adott éves GDP 2,4–5,3
százalékát adta, ráadásul 2011–13 között az EU-támogatás mértéke
meg is haladtaGDP nominális növekedését. Ez alapján a GKI elemzője
megállapítja, hogy az elmúlt 12 év gazdasági felzárkózása nem
alapozza meg a regionálisközéphatalmi státusz elérését, különösen
azért nem, mert az extenzívnövekedés eddigi lehetőségei megszűntek.
hvg.hu