Posted by
NVZS Hírklikk
>Vasárnap írta meg a Portfolio a gyanúját, miszerint a Makronóm intézet
napokkal a hivatalos megjelenése előtt hozzájutott a február 6-ára
betervezett, a tavalyi kiskereskedelmi teljesítményt összegző
KSH-jelentés számaihoz. A portál ugyanis megkapta az intézet vezető
közgazdászának a tényadatokra épülő elemzését. Ami vasárnap még
kérdőjeles volt, hétfőre felkiáltójelessé vált: a Portfólio már teljes
bizonyossággal állíthatta, hogy az intézet több nappal a hivatalos
megjelenés előtt ismerte a KSH adatait.
Érdekes módon a botrányt nem kapta fel a magyar sajtó, pedig
nagyon komoly ügyről van szó. Hogy pontosan mekkoráról, azt Mellár
Tamástól kérdeztük meg. A Központi Statisztikai Hivatal
korábbi elnökének, parlamenti képviselőnek nemcsak a véleményére
voltunk kíváncsiak, hanem arrais,készül-e bármilyen lépést tenni az
ügyben.
Tapasztalt-e ilyet valaha is? – hangzott ez az első kérdésünk,
amire Mellár határozottan leszögezte, hogy nem, soha, ám mint szavaiból
kiderült, meglepődve azért nincs.
„Ez ugyan rendkívüli és egyedi ügy, miközben persze a monopol
helyzetek előállítása beleillik az egész orbáni politikába, a NER-
rendszerébe”. „A Központi Statisztikai Hivatal egykori elnökeként
is főbenjáró bűnnek tartom azt, ami történt, olyannak, ami nagyon
rongálja a KSH megbízhatóságát, hitelességét, renoméját” – közölte.
Szerinte látni, hogy nem véletlen kiszivárogtatásról van szó, „egyértelmű,
hogy a szóban forgó baráti intézetnek előre odaadták az adatokat, hogy
időben gyártson elemzést és küldje el abaráti sajtónak, s a megfelelő
kommunikációs embereknek, hogy amikor megjelenik majd az adat,
akkor felkészültek legyenek, tudják kommunikálni”. Ám malőr történt,
valaki valamit elrontott,
s olyanhoz is kijutott az adat, aki nem volt ebben a körben, s elég
becsületes volt ahhoz, hogy közzé tegye, így a botrány kirobbant.
„Az ügy nagyon súlyos, erős a gyanú, hogy a KSH folyamatosan és
módszeresen ad ki statisztikai adatokat azok hivatalos megjelenése előtt
bizonyos baráti köröknek, igy hozva őket előnyös helyzetbe” – szögezte le
Mellár, aki egyetért azzal, hogy az adat, amiről most bebizonyosodott,
hogy előre elküldték legalább egy elemző intézetnek „csak” a
kiskereskedelmi forgalomról számolt be, de lehetne rosszabb is.
Példaként hozta fel a negyedéves GDP-adatot. Ha az két-három nappal a
hivatalos közzététel előtt kikerül bizonyos emberekhez, körökhöz, akkor
milliárdos nyereséget tudhajtani az információ birtokába jutottak számára.
„És ne felejtsük el, ez bűncselekmény, bennfentesinformációkkal való
visszaélés” – szögezte le, hozzátéve: „éppen ezért, a dolog súlyosságára
való tekintettel parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezem”.
Bár kétli, hogy a kormány egyáltalán hagyja-e majd az ilyen testület
létrehozását, de mindenképpen megpróbálja, sőt, azt sem zárja ki, hogy
feljelentés is lehet a botrányból. A Portfolio cikkéből kiderül, hogy napokkal
előbb kint volt már az adat a KSH-tól, azt pedig nem tudni, hogy csak ez az egyetlen
intézet kapta meg, vagy többek is. Erre is választ kellene keresnie a felállítandó
parlamenti vizsgálóbizottságnak – mutatott rá Mellár, aki egyébként kifejezetten
kíváncsi, hogy mit fog ehhez szólni az Európai Uniós statisztikai hivatala,
amelynek egy előre bejelentett vizsgálata előtt álla KSH. Az Eurostat ugyanis
márciusban világítja át a magyar hivatalt, s elég kínos lesz, ha akkor
kiderülnek bizonyos dolgok, hiszen „a statisztikai hivatalok működésének
az egyidejű tájékoztatás az alapelve, vagyis az, hogy senkinek nem szabad
hamarabb kiadni az adatokat” – szögezte le.
Ez alól egyetlen egy kivétel van – válaszolta kérdésünkre Mellár. Az pedig
a kormányzat, ám még azon belül is csak szelektíven juthatnak a tárcavezetők
az információkhoz. Egy szóban forgó adatot ugyanis csak az a miniszter,
illetve adott esetben a jegybank elnöke kaphat meg, akinek dolga van
azzal. Ám még ők is csak a hivatalos közzétételt megelőző este, a tőzsdezárás
után, embargós felirattal ellátva ismerhetik meg az adatot. Mellár elmondta,
hogy az ő elnöksége idején is így volt ez – a GDP példájánál maradva, azt nem
küldték el például az egészségügyi miniszternek(akkor volt ilyen tárca),
ezzel szemben megkapta a pénzügyminiszter és az MNB elnöke.
„Ez egy olyan adatkiszivárogtatás, amiben látható módon a KSH felső szintű
vezetése is érintett, nélkülük egyszerűen nem mehetett volna ki ilyen adat”
– szögezte le. Arra is rámutatott, hogy „a történetből rutinszerűség látszik,
nagy valószínűséggel az elnök és a tájékoztatásért felelős
elnökhelyettes is tudott erről, onnan szervezetten került ki az adat”.
De vajon visszakövethető-e majd, hogy mi történt, és hogy ki(k) a felelős(ök)?
– kérdeztük.
Mellár úgy véli, hogy az érintettek elég ügyesek lehetnek ahhoz, hogy ne
legyen nyilvánvalóan a KSH-hoz köthető nyoma a kiszivárogtatásnak.
Ám csodák nincsenek, ha a KSH az adatgazda, akkor csak onnan mehetett ki
– húzta alá.
A Makronóm Intézet
„A Makronóm Intézet 2020-ban azért jött létre, hogy a patrióta szemléletű
kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson”
– olvasható az intézet honlapján.
És a következő is: „ Segíti a gazdasági szereplők javaslatait, valamint a
kormányzati döntéshozók munkáját, melyek azt a célt szolgálják, hogy a
magyar patriótagazdaságpolitika területén versenyképes, a valós piaci
igényeket figyelembe vevő döntések fogalmazódjanak meg”