Posted by 
H. Móra Éva
Mindig öröm forgatni, olvasni a Péczely Dóra által szerkesztett antológiákat. Kitűnő érzékkel találja meg azokat a verseket, novellákat, amelyeket szívesen vesznek kézbe majd a fiatalok. A Tízig aludni címet viselő novellaválogatás egy négykötetes sorozat utolsó darabjaként jelent meg a közelmúltban. „A kör bezárult” – olvashatjuk a szerkesztő utószavában. Találó ez a mondat, mert e négy kötet koncepciójában valóban úgy egészíti ki egymást, hogy együtt alkotnak teljes egészet. Élményben pedig tökéleteset, mint a kör.
A négy kötet mindegyike ikeríthető bármelyik másikkal: a Tízig aludni előzménye a korábbi Szevasz! című, de előzménynek tekinthető a Lehetnék bárki 25 verse is, hiszen ugyanúgy tizenöt kortárs és tíz „kortalan” szerző művét tartalmazza.
De mielőtt a számokba, arányokba és összefüggésekbe bonyolódnánk, nézzük ezt a legújabb antológiát! Péczely több helyen kifejtette, hogy miért kedveli és tartja hasznosnak a ciklusokba rendezést. Egyrészt segítséget nyújt az olvasónak, irányítja; másrészt – ahogy ő fogalmaz – nem szabadíthatja rá az olvasóra például a Szívlapát antológia 150 versét… A többihez hasonlóan a Tízig aludni is öt ciklusba rendeződik, s ciklusonként három kortárs és két, már klasszikus szerző írásából áll. Utóbbiaktól szigorúan csak olyan darabok kerülhettek a válogatásba, amelyeket írójuk 35 éves kora előtt írt – akkor is, ha ezek, mivel többnyire zsengék, nem tartoznak a legjelesebb alkotások közé.
Az első ciklus a férfi-nő-kapcsolatot közelíti meg többféleképpen. Kemény Zsófi remek, igazi fordulatot hozó csattanóval végződő története nyitja. Ádám Szilamér egy kamaszlány vívódásait mutatja be – hitelesen. Markáns ellentét rajzolódik ki a távházasságban élő párnak a kütyük vezérelte szexuális élete (Mécs Anna: Lorenzo bejut a várba) és Móricz paraszti világa között (Csata), míg az Örkény-novella (Mi lesz belőled?) akár mai is lehetne, annyira friss.
Izgalmas a következő két ciklus, amely a szülőség problémáit veszi szemügyre. Vekerdy tanár úr könyve, a Jól szeretni jutott eszembe a történetek olvastán. Bizony, nem könnyű mesterség ez! Megindító a Pótbúcsú rendkívül pontos lélekrajza: az anya nem ismeri fel kamaszodó fiában a változásokat, s szeretet vezérelte rendíthetetlenséggel hoz rossz döntéseket. Hiába a sok „Anya, ne!”; „Anya, nem kell!”; „Anya, nem akarok hintázni!” Nincs megoldása a helyzetnek, az író, Moesko Péter burleszkbe illő, fanyar befejezéssel zárja a történetet. A cím is sugallja a tragédiát Kosztolányi írásában: egy fiát vesztett anya lassú felőrlődésének, majd pusztulásának lehetünk itt tanúi. (Pokol) Kaffka Margit anya-főhőse is elveszíteni kényszerül gyógyíthatatlan beteg leányát. Józan lépésre készülnek örökség ügyben, hiszen az élet megy tovább… De a kislány hitét, ártatlan naivitását látva mérhetetlen bűntudata támad – ismét csak részletes leírást kapunk minden apró lelki rezdülésről, ahogy ezt az érzékeny Kaffkától megszoktuk. (Hiába)
Érdekes lélektani kérdések fogalmazódnak meg bennünk Harag Anita írása nyomán. Hogyan lehet az, hogy az egyik nagyszülőt még pelenkázta is betegségében az unoka, a másikhoz hozzá nem nyúlna? Mikor, mivel kezdődött az ellenszenv? A kétféle, igen eltérő életmód, életfelfogás önmagában nem lehet magyarázat erre. Az ellenérzések dacára mégis felelősséggel, kötelességtudattal figyeli nagyanyját ez a fiatal nő. Szintén kiváló írás, drámaiságát a fegyelmezett, visszafogott beszédmód, a szenvtelen narráció adja. (Ásványvíz) Csupa derű ugyanakkor Czakó Zsófia szövege, amelynek már a címe is mosolyra fakaszt: Barátom anyósa – vagyis a saját édesanyja; ők igen-igen remekül megértik egymást a lánya „drága, egyetlen, csodálatos olasz barátjával”; de ez a barát a lányt magát halálra idegesíti.
Az apa-történetek is sokfélék. Csáth Géza Hajnali elbeszélése egy ikerpár hátborzongatóan bizarr történetét mondja el; György Alidánál a két testvér erős szeretetszövetsége kerül szembe a tartós távollét után hazatérő, iszákos, zsarnok apával. Hosszú drámai ív után jut el a történet a végkifejletig: hiábavaló volt a vágyakozás… (Az első bál) Szemérmes alaphang jellemzi a Dodekaéder és a Szalámi, sajt, üdítő című novellákat is, mindkettőn átsüt valami kimondatlan, elnéző szeretetféle, ragaszkodásféle – a nemzedéki eltávolodás ellenére is… (Gubis Éva, Bíró Zsombor Aurél) Szelíden humoros darab került a kötetbe Tömörkény Istvántól a jámbor tanyasi emberről, aki ritka városi útjainak egyikéről ajándékkal tér haza fiához. (Csata a katonával)
És még csak a kötet felénél járunk! A végtelenül sokszínű válogatás következő ciklusa ember és állat kapcsolatáról szól, Muskát Anna babonákkal, hiedelmekkel átszőtt Hattyújától Hajnóczy Péter nyelvöltögetős La Fontaine-parafrázisáig (A hangya és a tücsök). Valahol a kettő között rácsodálkozhatunk a fiatal Mészöly Miklós stílusára – ha nem szerepelne ott a neve, nem ismerném fel! (Állatok, emberek)
A záró csokor pedig az emberi élet igazságtalanságait villantja fel, mondhatjuk úgy is, hogy a boldogtalanság árnyalataiból kapunk ízelítőt Fehér Boldizsártól egy tanmese formájában; Kovács Bálinttól egy magányos nő vívódásai által, aki hathetes ciklusokra ítélt szerelmi kapcsolatait siratja; Galgóczi Erzsébet mesterien felépített drámájából; Mikszáth Kálmántól a maga kedélyes, anekdotázó stílusában; végül a sort – és az egész kötetet – Puskás Panni rendhagyó felnőttéválás-története zárja egy pimaszul meglepő fricskával.
A szerkesztőnek igazi alkotótársa volt a kötet létrehozásában Jásdi Juli, aki sajátos látásmódú, egyéni illusztrációival még vonzóbbá, gondolkodásra késztetőbbé tette ezt az antológiát.
Ez a kör bezárult, de reméljük, még sok hasonlóan élvezetes olvasmányt válogat nekünk Péczely Dóra.
Péczely Dóra szerkesztő (Fotó: konyvesblog.hu)
Tízig aludni – 25 kortárs és kortalan novella.
(Szerkesztette: Péczely Dóra)
Tilos az Á Könyvek,
Illusztrálta: Jásdi Juli
Pagony Kiadó, Budapest, 2022
328 oldal, a könyvön szereplő ár 4990 Ft,
online ár a kiadónál 3493 Ft,
ISBN 978 963 587 3500
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Mi lesz belőled? – kérdezi Örkény István novellájának címe, ahogyan elhangzik az életben is unásig, pedig ez a kérdés, igazán komolyan véve, lehetne ennek a kötetnek a címe is. Milyen felnőni, szeretni, másként látni a világot, amikor már úgy hangzik a kérdés: mi lesz belőlem? Hogyan írtak erről száz éve? És hogyan most, a 21. században?
A Tízig aludni című antológiában huszonöt olyan történet szerepel, amelyeket a szerzők még harmincöt éves koruk előtt írtak. Ciklusonként három kortárs és két „kortalan”, összesen tizenöt mai és tíz már klasszikussá vált szerző novellái szövődnek össze a válogatásban. Az első három ciklusban nő-férfi viszonyokról, anyákról, apákról és gyerekeikről, majd a negyedikben az emberek és az állatok kapcsolatáról szóló novellák olvashatók. Az utolsóban olyan történetek szerepelnek, amelyekből az derül ki, hogy „az élet nem igazságos”.