Posted by >Kedves angliai nézőink!
Őszintén szólva mindannyiunkat rendkívül megérintett a találkozás veletek, és a történtek hatására nagyon gondolkodunk, hogyan lehetne folytatni a programot, illetve az előadások után elkezdődött hihetetlenül izgalmas és megrendítő beszélgetést – amire nem volt sok idő, pedig olyan dolgok merültek fel, amelyekről nagyon fontos lenne beszélni. Nem csak Angliában – meggyőződésünk szerint az „itthon maradtak” számára sem tanulság nélkül való mindaz, amivel szembesülni volt alkalmunk.
Kifejezetten felemelő volt, hogy az ott lévők az előadás kapcsán saját magukról, az életükről, a helyzetükről kezdtek gondolkodni, vagyis a színház beteljesítette a küldetését, elkezdtétek HASZNÁLNI az élményt, amit nagyon ritkán lehet ilyen kézzel foghatóan tapasztalni. Nagy öröm volt számunkra, hogy ez megtörtént.
Másrészt a jó hangulat ellenére is nagyon szomorú volt mindaz, amit a közösségről (illetve annak hiányáról), a fórumról (illetve annak hiányáról) mondtatok, illetve az, amit többen az ottlétük okairól, motivációiról, a többiekhez és az országhoz (a hazánkhoz) való viszonyukról meséltek. Nagyon izgalmas lenne ezt a beszélgetést is folytatni, ahogy erre nagyon sokan biztattok bennünket.
Már eddig is, az elmúlt két nap alatt többen küldtek közületek reakciókat a facebookon és emailben, de most nyitottunk egy dedikált postafiókot kifejezetten a januári két londoni előadás reakciói kapcsán. Ha bárkibe beleszorult valami, vagy felötlött benne olyan gondolat, ötlet az est, az előadás, a beszélgetésen előkerült témák kapcsán, vagy véleménye van, amit megosztana velünk is, netán szívesen segítene az esemény megismétlésében, esetleg újabb szervezésében, kérjük szépen, küldje el az anglia@atrium.hu címre! Nem ígérjük, hogy ezekre kimerítően válaszolni fogunk (tudjátok, erőforrás), de borzasztóan érdekel minket, amit gondoltok minderről.
Bármennyire szeretnénk, nem tudjuk magunkra vállalni a többek által vágyott „fórum” megteremtését, de annyi bizonyos, hogy ezen a két estén mi egy-egy közösséggel találkoztunk, amely sokféle embert, sokféle nézőpontot foglal magában, és hisszük, hogy ennek mégiscsak van valahol valami közös nevezője. Ki tudja, akár színházilag is érdekes lehetne számunkra mindez, de mindenképpen segítene abban, hogy kitaláljuk, lehet-e folytatni (és ha lehet, hogyan), ami szerdán és csütörtökön elkezdődött.
Szóval: szeretettel várjuk az üzeneteket, és ha nem is fogjuk mindet megválaszolni, ezúton és előre is köszönjük mindenkinek, aki veszi a fáradságot, és megírja, amit gondol, legyen az bármi. A jelszó: bátran írj úgy, ahogy szeretnél, nem törődünk a hosszú/rövid í-vel, a tartalom a fontos!
Még egyszer tehát: anglia@atrium.hu
És köszönjük mindenkinek, aki eljött – nekünk maradandó élmény volt!