Találékony magyarok – a kultúra napja alkalmából

Posted by
Schandl Tibor 
>Kovács 12 Pista fogott egy golyóstollat (*Bíró László, 1931*), felírta, hogy “Találékony magyarok”, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (*Szilárd Leó 1929*),
Kiment megnézni a villanyórát. (*Bláthy Ottó*), miután belendítette az Eötvös-ingát (*Eötvös Loránd*)
Szomorúan látta, hogy rohadt sokat fogyaszt a transzformátor. ( *Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernowsky Károly*)
Sokat eszik ez a fránya villanymozdony.(*Kandó Kálmán*)
Úgy döntött, hogy lecseréli egy Neutronspine-khó (*Mezei Ferenc* 1942) -meghajtásúra.
Utána zajtalanul gyúló foszforos gyufával (*Irinyi János 1836*) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (*Gábor Dénes, 1947*),
majd beszedett egy C-vitamint (*Szent-Györgyi Albert 1931*). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (*Puskás Tivadar 1878*).
Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a sakk-automatájával (*Kempelen Farkas*) és a komputerén (*Neumann János 1944*).
Elmélázott, hogy melyik rendszert használja, végül a Basic mellett döntött (*Kemény János 1964*),
és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (*Simonyi Károly 1974*).
Megnézett egy 3D-s filmet, egy 3D-s szemüveggel (*Rátai Dániel 2010*)
Majd feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (*Goldmark Károly 1948*),
és bekapcsolta a tévét is (*Mihály Dénes, 1919*).
Látva, hogy éppen New Yorkot mutatják be, megörült, hogy színes tévéje van (*Goldmark Károly, 1948*).
Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Central Park (*Asbóth Sándor* ő készítette a város rendezési tervét is).
Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, elcsodálkozott a holdautón (*PávlicsFerenc kb. 1960*),
majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik-kockát (*Rubik Ernő 1976).*
Majd elindult sétálni, és mivel a közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett.
Magához vette automata fényképezőgépét (*Mihályi József 1938*),
habozott kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (*Dallos József 1928*)
vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (*Győrffy István 1959*) használja-e?
Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (*Galamb József 1908*,)
aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (*Ansits Ferenc 1983*),
és megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebességváltója volt (*Bíró László 1932*).
Még felmerült egy VW Bogár is a speciális dizájnja miatt (*Berényi Béla, 1925*).
Ez annyira tetszett neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (*Csonka János 1893*).
De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (*Jedlik Ányos 1861*),
majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (*Asbóth Oszkár1928*).
Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer-díjas (*Pulitzer József 1917*) újságíró barátjának,
akivel egy múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait (*Losonczi Áron, 2001*) – magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem sikerült befejezni.
Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta kriptontöltésű lámpáját (*Bródy Imre 1930*),
megivott egy pohár szódát (*Jedlik Ányos*),
és mivel megfájdult a feje, bevett egy Kalmopyrint (*Richter Gedeon 1912*).
Az egész nap fáradozásait kipihenendő, visszatért a bakelitlemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait világszerte elterjesztő muzsikus (*Kodály Zoltán 1929*) Psalmus Hungaricusát.

Örült annak is, hogy van wifi (*Kásler Éva Hedvig*), és hogy tudja mozgatni a karját, ami születése közben megsérült, ám speciális módszerrel rendbe lehetett tenni (*Dévény Anna*)

Címkép: A Ford Mustang emblémáját magyar származású szobrász, Keresztes Károly készítette