Szégyen

Posted by

Iván Gizella
>Nagyon megértem a debreceniek indulatait. Jómagam sem szeretnék egy akkumulátorgyárat a közelemben. Sőt, senki közelében. Nem, nem vagyok vad környezetvédő, csak a magam módján teszem meg amit tudok és amit a lelkiismeretem diktál, s figyelek arra, ha lehet, ne ártsak a jövőnek. Jó lenne
valamennyire tiszta, élhető világot hagyni az unokákra, a jövő évszázad generációjára. De ez ma még nehéz és nem csak rajtam múlik.
Mindennek az oka az a fránya pénz. Az kis színes papírdarabka, a sok nullával az egyik oldalán. S ez a papír ma olyan úr, mint senki más a világon. Hatalma van, még a főispánok, a tekintetes, meg a kegyelmes urak is csak neki hódolnak.
S ha a pénz azt mondja, neki akkumulátorgyár kell, akkor meg is szerzi. Sőt, megszerzi hozzá a hatalmasokat, akik senki mással nem törődve végig viszik a jövőt tönkre tevő terveiket.
Mert el lehet kábítani a debreceni lakosokat, hogy ott aztán olyan korszerű technika lesz, ami nem okoz környezetszennyezést, inkább élhető körülményeket teremt, de hiszi a piszi. Túl sok a rossz tapasztalat ma már az ilyen és hasonló gyárakkal kapcsolatban. Idehaza is. Például Gödön olyan anyagok jelenlétét mutatták ki a gödi kutak vizében, amikkel a gyárban dolgoznak. Ráadásul a Samsung-gyártól jó 800–1000 méterre található kutakban. Ezek az anyagok, amelyeket ott találtak, nem csupán szem és bőr irritációt okozhatnak, de a születendő magzatot is károsíthatják. Joggal félnek tehát a debreceniek. S mi lesz, ha a talajvízben a szennyezettség eljut a gyógyvizekig? Oda a város jövője?
Már a gyárépítéssel kapcsolatos első történések is okot adnak a félelemre, a
bizalmatlanságra.
A tulajdonosok ugyanis Kínában már egy ideje háziőrizetben vannak. Mit várhatunk hát az ilyen indulástól? Csodálom, hogy ez a helyzet, nem gondolkoztatta el a magyar döntéshozókat. Hiszen normális esetben már ez a tény is visszakozásra kellett volna kényszerítse őket.
S mit lehet várni az olyan polgármestertől, aki kijelenti, hogy lehet népszavazni, meg véleményt nyilvánítani, de a gyár akkor is megépül. Kinek, kiknek az érdekeit képviseli az ilyen ember? Nem is szívesen gondolok bele. A városét biztos nem.
Vagy, ezt nem is merem kimondani, a döntéshozók, olyan mértékben kötelezték el magukat, hogy onnan már nincs visszaút, csak az erőszakos megvalósítás, vagy a nyilvános bukás?
Mindenesetre gyanús az egész ügy. Nagyon gyanús.
Nem értem, a magyar miniszterelnököt sem, hogy lehet büszke arra, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinál az országból? Ha ezt anno az ellenzék meg merte volna tenni, mikor hatalmon voltak, világraszóló botrány lett volna belőle.
Micsoda szégyen ez az egész országnak, hogy a világ legkörnyezetszennyezőbb technológiáját ide telepítik, s nem is egy gyárat. S a vezetők pedig még büszkék is rá. Erre csak azt lehet mondani, szégyen.
S az is szégyen, ahogy a város és a megye vezetői kezelik ezt az egész ügyet, mert az egész folyamat a demokrácia megcsúfolása. Vagyis ott is úgy megy minden, ahogy országos szinten. Valakik döntenek és
azokat, akiket közvetlenül érint, előtte nem kérdezik meg. Nem törődnek azzal, hogy a közelben lakók ingatlanjai elértéktelenednek, hogy esetleg súlyos egészségkárosodások lesznek a gyár közelében, hogy sokezer ember jövőjét teszik tönkre.
A főispán pedig azt mondja, mindezt csak az ellenzék politikusai fújják fel.
Igen főispán uram, nagyon helyes, hogy az ellenzék odaáll a lakosság mellé és elé ebben a kérdésben. Pont ez a dolga.
Címkép: Botrányos közmeghallgatás