Kapitány nem akart teknőt vájni

Posted by

 

Ignácz Sándor, a “Kapitány”, gilvánfai háza udvarán – Fotó: Ungár Tamás

 

Sándor az erdészettől ment nyugdíjba. Előtte öt évig önkéntesként segítette a rendőrök munkáját. Akkor aggatták rá a gilvánfaiak a Kapitány becenevet. Ezt a kalandját ekképp magyarázza:
– Sok volt a lopás a környéken, azért kértek meg. Itt volt, aki csak oláhul beszélt, a rendőrök nem tudtak oláhul, én segítettem.
Sándor ugyanabban a házban lakik, amit ‘57-ben épített. Feleségét rég elvesztette. Egyik lánya viszont vele él. Kérdezem, hány unokája van, számolná, de feladja:
– Van vagy húsz – mondja végül.
– És dédunoka?
– Az is van vagy tíz.
Sándor háza – koros gazdájához illőn – megkopott. Az épület mögött disznóólak állnak, egykor évente 2-3 hízót vágott a család. Cocák már húsz éve nincsenek bennük, az ólakban féltucat kutya heverész. A tíz lépéssel odébb magasodó füstölő az ezredforduló óta dologtalan, a toronyszerű épület tetejéről a cserepek harmada lehullt.
Ignácz Sándortól azt hiába is várjuk, hogy gyermekkora, erdőszéli putrijáról rosszat mondjon:
– Jó volt ott – morogja.
– Ma is szívesen lakna ott? – nézek rá kérdőn.
– Ma is – bólint rá eltökélten.
– Itt mégiscsak kényelmesebb… – lököm tovább a szót. – Nagyobb, és fürdeni lehet.
– Ott is lehetett. Volt teknőnk. Ott szabadok voltunk. Az erdőről annyi fát vittünk ingyen, amennyi kellett. Most drága a fa. Ha valaki behoz egy pár gallyat, megbüntetik. 50 ezer. Drága a víz, meg a villany is.
– A putriban a villany és víz azért hiányozna…
– Áááá… – legyint – 80 ezer a nyugdíjam… Itt kényelmesebb, de ott jobb volt. – Talán: mert fiatal volt…
– Gyerek voltam. Jó volt…

Címkép: Gilvánfa – a régi falu képe a templommal 2023-ban – Fotó: Heindl Péter
Szabad Pécs

%d bloggers like this: