Rogán apósa, tram-train tanulmány, lélegeztetőgépek tárolása

Posted by

Az átlátszó legfontosabb adatigényléses sztorijai 2022-ben

ERDÉLYI KATALIN

>A korábbi évekhez hasonlóan 2022-ben is sok fontos közérdekű információt derítettünk ki közadatigényléssel – írta az Átlátszó.  Az adatgazdák ugyan gyakran (vissza)éltek a 45+45 napos hosszabbítási lehetőséggel, és több esetben perelnünk is kellett, de ez sem szegte kedvünket. Vannak még folyamatban lévő tavalyi adatigényléses ügyeink, ám szép számmal akadnak olyanok is, amelyek
sikerrel zárultak a múlt évben.
A közérdekű adatok nyilvánosságát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden Infotörvény) szabályozza. Normál esetben az adatgazdáknak 15 nap alatt kell válaszolniuk egy adatigénylésre, és ezt a határidőt nagyon indokolt esetben további 15 nappal
meghosszabbíthatják. A kormány ezt 2020-ban 45 (+45) emelte a koronavírus- járványra, majd később az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

Legfontosabb adatigényléses sztorijaink 2022-ben:

Lázár János szívügye, a tram-train

A Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasútvillamos több mint 80 milliárd forintba került. Több cikkben foglalkoztunk a beruházással, amely drágább lett a tervezettnél, viszont a sebessége lassabb, a próbaüzeme pedig különböző problémák miatt hosszabb. 2021 végén kikértük a projekt megvalósíthatósági tanulmányát, ám a MÁV azt közölte, hogy a dokumentum 10 évig nem nyilvános,
mert döntéselőkészítő adat.
Nem értettünk egyet ezzel, hiszen ekkor már javában zakatolt a tram-train, ezért a bírósághoz fordultunk. A pert pedig első- és másodfokon is megnyertük. A jogerős ítélet kimondta, hogy „A beruházás közpénzből valósul meg, így a megvalósíthatósági tanulmány közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat.”
Ezután a MÁV kiadta a dokumentumot, amelyből kiderült, hogy rövidebb utazási idővel számolva állították a projekt hasznosságát – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. Továbbá több utassal és kevesebb busszal, valamint fele annyi, 42 milliárdos költséggel kalkuláltak.

Miniszterek a vagyonkezelő alapítványoknál

A Fidesz-kormány 2020-ban kezdte el létrehozni a fennkölt „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (KEKVA) névre hallgató szervezeteket, amelyeknek ellenszolgáltatás nélkül adtak át rengeteg állami vagyont: pénzt, részvényeket és ingatlanokat is. Majdnem az összes, korábban állami fenntartású egyetemet is egy-egy KEKVA alá tolták be – ezt a folyamatot óvatos virágnyelven fogalmazva a modellváltás szóval illették.
Az alapítványokba privatizált rengeteg közpénzt persze nem hagyták őrizetlenül: az összes KEKVA alapos fideszes kontroll alatt van, hiszen mindegyik kuratóriumában és/vagy felügyelőbizottságában ott ül minimum 1, de inkább 2-3 híres kormánypárti politikus, plusz néhány kevésbé közismert párthű káder. 2022 őszén a 24.hu kikérte az Universitas Miskolciensis Alapítványtól a kuratóriumi tagok juttatásainak listáját. Az UMA válaszából kiderült, hogy Varga Judit havi 1,4 millió forint juttatást kap kuratóriumi elnökként, és szeptember végéig kéthavi összeget fizettek ki neki. Ezután közadatigényléssel próbáltuk
kideríteni, hogy mennyi munkát végez az igazságügyi miniszter a havi 1,4 millió forintért cserében, ezért kikértük a miskolci egyetem alapítványától a vonatkozó dokumentumokat, de kiderült, hogy nincsenek ilyenek. Hasonló a helyzet Szijjártó Péterrel: a külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásért, ám a munkavégzéséről nem vezetnek nyilvántartást.

Mészáros Lőrincék keményítőgyára
A visontai keményítőgyárat működtető cég, a Viresol tulajdonosai Mészáros Lőrinc és Szíjj László. A NER két legfontosabb üzletemberének kezében lévő cég 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. 2021 tavaszán közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, amely azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a
dokumentumokat.
Ezért a bírósághoz fordultunk, a pert pedig megnyertük elsőfokon, majd másodfokon is. A jogerős ítélet után végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az derült ki, hogy a búzafeldolgozó 3,5
milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

Müller Cecíliáék és a koronavírus-adatok
A covid-járvány 2020-as kezdete óta igyekeztünk minél több adatot szerezni a betegséggel összefüggésben. A fertőzöttek, kórházban kezeltek, oltottak és elhunytak számáról ugyanis a kormány csak minimális és erős kétségeket ébresztő, sokszor pedig egyenesen követhetetlen adatokat tett közzé, miközben a járvány miatt rengeteg intézkedést hoztak a kijárási korlátozástól az adatigénylések
válaszadási határidejének (15 nap) háromszorosára (45 nap) emeléséig.

Bár a pandémia egyre inkább lecsengett 2022-ben, mégis gyakran hivatkoztak rá a különböző állami szervek és jogszabályok. A hivatalos koronavírus-honlap viszont egyre inkább a kormánypropagandát közvetítette a betegséggel kapcsolatos információk helyett. A tavalyi évben emiatt több adatigénylést adtunk be a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK).

Hol több, hol kevesebb sikerrel jártunk. A legemlékezetesebb ügy azonban egyértelműen a 2022 januári adatigénylésünk volt, amelyben a koronavírus- fertőzöttek oltási adatairól érdeklődtünk. Erre válaszul ugyanis 90 nap időhúzás után az NNK-tól egy átláthatatlan adatsort kaptunk, táblázat helyett pdf-be
ömlesztve, plusz egy fekete-fehér kördiagramot, ami a színek hiánya miatt értelmezhetetlen volt. Látszik azonban, hogy kormányzati körökben is olvassák az Átlátszót, mert cikkünk után Müller Cecíliáék elküldték színesben is a diagramot.

A drága lélegeztetőgépek drága tárolása
Ez a téma szintén a 2020 tavaszán hazánkat is elérő koronavírus-járványhoz kapcsolódik. 2020 márciusában a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium pánikszerűen kezdett lélegeztetőgépeket felvásárolni. A magyar állam a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintot költött az eszközökre. Ezeknek nagy része soha nem került be a kórházakba: ahogy azt 2021-ben kiderítettük, 16
ezer kínai lélegeztetőgépből 13 ezer raktárban parkol.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) két céggel szerződött a gépek tárolására. A szigetszentmiklósi raktár miatt a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft-vel 2020 májusában 270 millió forint értékben, majd 2020 októberében a Victoria Ingatlanhasznosító Kft-vel is 142 millió forint értékben. Utóbbi szerződés 2025-ig szól.
Tavaly rákérdeztünk az OKFŐ-nél, hogy mi a helyzet a lélegeztetőgépekkel, de közadatigénylésünkre kiderült, nem csökkent a raktározásukkal kapcsolatos
kiadás. Az állami intézmény elküldte a raktárbérleti szerződés vonatkozó részét: „a bérleti díj összege havonta […] 5,62 euró + ÁFA /m2. Az üzemeltetési költség 1 euró + ÁFA/m2 havonta.” Az OKFŐ közölte, az árfolyam maximalizálva van a 355 forint/euró árfolyamon, a bérelt terület 6 578 négyzetméter, aminek a nettó bérleti díja és üzemeltetési költsége nettó 15,5 millió forint. A szerződés szerinti bérleti díj fizetése folyamatos. Eszerint, ha csak 2020 októberétől számítjuk a tárolás díját, akkor az 2022 novemberéig 390 millió forint közpénzt emésztett fel.

Fontos adatok, amikre még várunk:

Rogán apósa és az uniós támogatás
A Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító Rogán Antal „propagandaminiszter” új feleségének apja, Obrusánszky Zsolt 750 ezer forintért jutott hozzá egy olyan cég negyedéhez, ami 2,2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében.
2021 februárjában közérdekűadat-igénylésben kértük a programért felelős Agrárminisztériumtól a támogatással kapcsolatos iratokat. A tárca azonban megtagadta az iratok átadását, mondván: azok nem nyilvános adatok. Az ügyet perre vittük. Előbb az elsőfokú bíróság, majd másodfokon a Fővárosi Törvényszék is a javunkra ítélt. A másodfokú ítélet idén 2022. február 17-én kelt, de ezt
követően sem kaptuk meg az adatokat, ezért végrehajtási eljárást indítottunk. Erre
válaszul az Agrárminisztérium felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A Tungsram-tanulmány
2022 áprilisában beszámoltunk arról, hogy a birtokunkba került szerződés szerint a Miniszterelnökség egy tanulmányt rendelt meg egy nukleáris fűtőelemeket gyártó üzem létrehozásának feltételeiről a Tungsram Operations Kft.-től. A Nukleáris üzemanyag kazettagyártó üzem számára alkalmas telephely vizsgálata tárgyú tanulmány elkészítése az indoklás szerint feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a
megbízást állami részről aláíró Janó Márk Ádám közigazgatási államtitkár el tudja látni a feladatát.
A tanulmányt 2022 márciusában közérdekű adatigénylésben kértük ki, ám a Miniszterelnökség előbb meghosszabbította a válaszadást 15-ről 45 napra, majd nem áll módjukban kiadni a tanulmányt. Nem utaltak azonban sem a megtagadás okát megalapozó tényekre, sem pedig a pontos jogszabályi hivatkozásra. Álláspontunk szerint a Miniszterelnökség mindezzel több ponton is megsértette a
magyar törvényeket, ezért a bírósághoz fordultunk.

A Gazprom-szerződések
A magyar kormány 2021 őszén jelentette be, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. 2022 nyarán plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt azonban egyik esetben sem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz gázért. Csak azt ismételgették a kormánypárti politikusok, hogy olcsó az ár – ez azonban a hivatalos adatok alapján nem igaz. A téma különösen aktuális volt tavaly, hiszen július közepén a Fidesz rezsiügyi főnyilatkozója, Németh Szilárd bejelentette a lakossági villamosenergia-és földgázár drágulását augusztus 1-től. Azóta egy bizonyos mennyiség fölött az eddigi ár hétszeresét kell fizetnie a lakosságnak a gázért, a villanyért pedig a dupláját. Vagyis a párt egyik fő szavazatnyerő csodafegyverét, a mindenkinek
bármekkora mennyiségben olcsó energiát, az ún. rezsicsökkentést legyőzte a rezsidémon.
2022 szeptemberében közadatigénylésben kértük ki a 2021. január 1. és 2022. augusztus 31. között kötött földgázbeszerzési szerződéseket az illetékes állami cégtől, ám az 15 nap hosszabbítás után azt közölte, hogy ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adják ki a gázvásárlási
szerződéseket. Nem világos, hogy miért okozna aránytalan sérelmet, ha kiderülne, hogy milyen megállapodásokat kötött a Gazprommal a kormány, ezért a bírósághoz fordultunk.
Idén talán az eddigieknél egy kicsit könnyebb lesz az adatigénylők élete, mert a magyar kormány az európai uniós támogatások megszerzése érdekében több vonatkozó jogszabályt is módosított 2022 végén.
Például visszaállt a 15+15 napos válaszadási szabály, vagyis nem húzhatják 45+45 napig az időt az adatgazdák, és elektronikus igénylés esetén nem kérhetnek költségtérítést. Emellett a korábbi 1-1,5 év helyett 4-6 hónap alatt jogerős ítéleteknek kell születnie az adatigényléses perekben, és lesz egy állami közadat- nyilvántartó honlap is, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig bírságolhatja az oda nem feltöltőket.