Posted by Az alapbérek azonnali megháromszorozását követelik az ELTE munkatársai
A kekvásításnak ellenálló intézmények „lázadását” a kormány oly módon torolta meg, hogy ezen intézmények dolgozói nem kaptak béremelést. Ma egy – a bölcsészkaron 10 éve oktató – adjunktus nettó keresete 180 ezer forint. (- aszerk.)
Kocsis Árpád
Mérce
Mivel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több karának 650 dolgozója (a dolgozók hozzávetőlegesen 15 százaléka) által 2022 novemberében megfogalmazott és az egyetemi vezetéshez eljuttatott állásfoglalására nem érkezett válasz sem az intézményt fenntartó államtól, sem pedig az egyetem vezetésétől, ezért most a nyilvánossághoz fordulnak.
Az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért csoport által a szerkesztőségünknek is megküldött nyílt levélben az áll, hogy a nyilatkozat aláírói „elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására”.
A nyílt levél kitér arra, hogy az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és „ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti”.
Az ELTE dolgozóinak követelése, hogy az alapbért rendezzék.
Mint fogalmaznak, az alapbér rendezése „az alulfinanszírozottság miatt egyetemen belül, forrásátcsoportosítással lehetetlen megoldani, épp ezért a központi költségvetésből szükséges hozzá megemelt forrást biztosítani. A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség.”
Nézetük szerint „Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az így létrejött alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított arányát az Országgyűlés iktassa törvénybe”.
A nyílt levél arról is szól, hogy milyen fizetések mellett dolgoznak az egyetem az adjunktusok és tanársegédek. Eszerint:
10 éve egy adjunktus bértábla szerinti alapbére (jelenleg bruttó 277 200 Ft) a nemzetgazdasági átlagbér körül mozgott, mostanra annak 60 százaléka alá
csökkent.
A jelenlegi bértábla szerint az új minimálbérnél (bruttó 232 000 Ft) alacsonyabb a tanársegédi alapbér (bruttó 221 800 Ft).
Az új garantált bérminimum (bruttó 296 000 Ft) még az egyetemi adjunktusi alapbérnél is magasabb.
Az elmúlt években az ezeket az összegeket kiegészítő, központilag előírt 15+15 százalékos béremelés csak „munkáltatói döntésen alapuló illetmény” formájában valósult meg, és az átlagos tanársegédi bér ezzel együtt is alatta marad az átlagkereset 60 százalékának.
A nyílt levél a következő sorokkal zárul:
„Az alacsony és egyre erősebben inflálódó bérszínvonal nemcsak az állami felsőoktatás jellemzője, hanem hosszú évek óta fennálló probléma szinte minden olyan, állami fenntartású szektorban, amelyek feladata az állampolgárok életének segítése, jobbá tétele, különösképpen a közoktatási és szociális szférában. Kiállásunkkal az ő ügyükért is szót emelünk, és az érintettek céljaival összhangban sürgetjük a közalkalmazotti bértáblák újratárgyalását is!”