Posted by Kiss Attila: Altináj
kistibi
y„Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban. Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása: Mert ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan.” (Kahlil Gibran: A Próféta)
Ez a mottó nem Kiss Attila író, hanem Kiss Attila lovasíjász honlapján található. Az írás és az ősi életmód tanítása-oktatása életében egybefonódik. Azért tettem Írásom elejére, mert úgy vélem, gondolatmenete egyaránt idézi fel az alkotó és a mű szellemiségét.
Több mint negyven éve tanítottam-tanítok irodalmat az általános iskola felső tagozatában. Mindig felmerült a kérdés, hogy mit olvassunk. Milyen szempontok szerint osztályozzuk a regényeket? Mi legyen a közös olvasmányunk? (Senki nem gondolhatja komolyan, hogy olvasást meg lehet szerettetni a tantervek által megszabott kötelező olvasmányokkal…) A mi közös „elvárásrendünk” hosszú évek alatt alakult ki a gyerekek kérései, igénye alapján.
• Ne kelljen szótárazni – mi olvasni szeretnénk!
• Legyen kaland, szórakozás, izgalom!
• Életkorban és gondolkozásban legyenek hozzánk közeliek a hősök!
• Lehetőleg legyen valami állatfigura a történetben!
• Legyen vicces!
Folytathatnám a sort, de a fenti öt óhaj lefedi a tíz-tizennégy évesek olvasmányokra vonatkozó igényeinek nagy részét. Nyilván még sok-sok jó művet lehetne felsorolni, ami a gyerekek elképzeléseinek csak részben felel meg, mégis népszerű. Az Altinájt olvasva arra is kerestem a választ, hogy vajon egybevág-e (és mennyire) az elősorolt elképzelésekkel. Mindenekelőtt: az Altináj kimondottan jó ifjúsági regény. Szőrözéssel lehetne hibákat találni benne, mégis tiszta szívvel ajánlom minden kamasznak, illetőleg annak a felnőttnek, aki még tud kamasz szívvel olvasni-gondolkodni.
Altináj azt jelenti: Arany Hold. Ő az a csodakanca, aki köré fonódik a tízéves Csábán története. (Szándékosan írom, hogy AKI, mert megérdemli…) Csábán, a Keszi törzs ifjú tagja a Don vidéki síkon él családjával. Csábán édesapja, Akkus egy kisebb ménes gazdája. A mottó alapján azt mondhatnám, hogy Akkus az íj, Csábán a nyíl. A sárga kiscsikó a történet kezdetén születik meg. Azon az éjen arany színben izzik a kerek Hold, ezért lesz Altináj a neve, és rögtön gazdát is kap: apja Csábánnak ajándékozza.
Lassan csordogál a történet, de hát a pusztai élet ilyen. Az évszakokhoz, az állatokhoz igazodik az emberé is, a hatalmas sík egykedvű végtelenségét csak olykor szakítja meg a ménes vágtatása. A regény elején lomha történet mással kárpótolja az olvasót. Külső szemlélőként figyelhetjük a Keszi törzs életét, melyet éppen sámánjuk betegsége, várható halála kavar fel. A hagyomány szerint élt valaha egy hatalmas táltos, Alabas, aki lelket rabolt az égből, ezért Isztengri (minden világok ura) megbüntette. Rendkívül hosszú életet adott neki, és addig kell sziklákon ugrálnia, amíg teste el nem kopik. Ha a szíve is elkopik, az összes táltos gonosszá válik. A szíve pedig akkor kopik el, ha egy táltos utód nélkül hal meg. Akdzsila, a jelenlegi táltos már nagyon öreg, de a szellemek még nem jelezték neki, hogy ki lesz az utód. Addig a sárkánygyopár főzetével tartja életben magát.
Ilyen történetek kellenek-kellenének a tíz-tizennégy éves korosztálynak, hogy igazán kedvet csináljunk a magyar őstörténet megismertetéséhez, illetőleg őseink gondolkozásmódjának bemutatásához. Tapasztalom, hogy a görög és a keresztény mitológiát sokkal jobban ismeri a felső tagozatos diák, mint a magyar őstörténetet. (Bajnak nem baj, de a képnek teljesebbnek kellene lennie.) Altináj többek között ezért hiánypótló mű. Böszörményi Gyula Gergő-sorozata játszódik még hasonló világban, bár teljesen más megközelítéssel.
Mindezek mellett olvashatunk részletes leírást az íjkészítésről, a jurta belső berendezéséről, arról, hogy hogyan készül a kumisz…, vagyis visszarepülünk több mint ezer évet, a magyarok honfoglalást megelőző életébe, a pusztai nomád világba. És gondoljunk bele: az a felső tagozatos gyerek, aki ilyen mesét olvas, mennyivel könnyebben fogadja majd be a magyar őstörténetet.
Csábán legjobb barátja Árikán. A kislány ötéves korában agyonvert egy farkast. A különleges állat fogaiból édesanyja nyakláncot készített, melyet Árikán a barátjának ajándékoz. Amikor Csábán egy csapat ifjúval farkasvadászatra megy, kiderül, hogy a nyaklánc bűvös tulajdonságokat hordoz. A fogakat kezébe szorítva Csábán megérzi, hogy a farkasok meg fogják támadni csapatát, ezért fel tudnak készülni. Mi, olvasók pedig most lépünk be igazán a táltosok világába, ahol bármi lehetséges.
A Nagy Vásár a Hét Törzs Szövetségének egyik legnagyobb közös eseménye. Mindenki itt van, aki eladni, venni akar. Altinájt életében először viszik az éves vásárra, amikor már elmúlt két és fél éves. Még nagyon fiatal, de kellő óvatossággal már indítható a versenyen. Eddig is csak Csábán lovagolhatta, és Akkus felügyeletével zajlik Altináj képzése.
Még a verseny előtt különös eset történt a vásárban, ami szöget ütött Csábán fejébe. Apját sokan megszólták, mert nem volt hajlandó fegyvert fogni, sőt tiltotta a fiának is. Csábán nem értette ugyan, de szót fogadott, s most szemtanúja, hogy egy kiszabadult párduc készül ráugrani Álmisra, a törzsszövetség vezetőjének fiára. Akkus épp jelen van, íjat kap kézbe, és halálos pontossággal szíven lövi az ugró párducot, megmentve így Álmist. De nemhogy jutalmat várna, arra kéri Álmist, hogy ne említse meg apjának a történteket. Csábán fejében nem áll össze a halálosan pontos, villámgyors lövés, és apja fegyver iránti ellenérzése és tiltása.
A csaknem kétszáz induló közül a harmadfű (csaknem hároméves) sárga csikó nyeri meg a versenyt. És innentől a történet is sebességet vált, mint mikor egy lassan, szélesen csordogáló folyó szorosba érkezik, felgyorsul, s vad hullámokat vetve száguld ismeretlen célja felé.
Amint hazaérnek, Csábán háromnapos kirándulásra indul nagyapjával, Boilával meg kis barátnőjével, Árikánnal: a nagyapa szeretné megmutatni unokájának Isszik Üngür titkait. Ezalatt apja eladja Altinájt, mert a verseny győzteséért nagyon jó pénzt fizetnek.
Csábán nem akarja elveszíteni a sárga csikót, utána indul a végtelen pusztán. Nagyapja segít, hogy mindene legyen, ami az életben maradáshoz kell, de ha már elindult, teljesen magára van hagyatva. Tízéves kislegény készül szembeszállni a bizonytalannal. Árikán utánaszökik, s meg is találja. Csak jelezem, hogy ezzel a kalandok szédítő sorozata kezdődik, de nem illik róluk lerántani a leplet, mint ahogy Akkus titkáról sem. Fordulatokban, izgalmakban, csatajelenetekben, cselszövésekben nincs hiány. És amikor a függöny legördül, mindent értünk, és mindent megbocsátunk.
Bármely ifjúsági regény nemcsak akkor lehet jó, ha fordulatos és izgalmas a története, hanem tanít is valamiféle gondolkodásmódra. Persze ezt lehetőleg a legkevésbé didaktikus módon kell tennie. Tessék csak figyelni:
Csábán találkozik egy táltossal, aki ismeri apját, nagyapját:
„– Akkor azt is tudod, mi a világ első három kérdése?
Csábán zavartan emelte fel szemöldökét, és a táltos szemébe nézett:
– Most hirtelenjében nem tudom.
– Honnan jössz, hová mész, és mi értelme az utadnak. Ez a három kérdés. Egy életet építhetsz fel rájuk! Ezekre mindig keresned kell a választ.
– Tudok még egy fontos kérdést – mondta a fiú. – Téged hogy hívnak, atya?”
Felnőtt fejjel azt vélnénk, kicsit didaktikus ez a pusztai bölcselkedés. Ám a lezárás, amelyben egy kiskamasz oktatja illemre a bölcs sámánt, humorrá oldva veszi el a párbeszéd tanítás jellegét, s visszatérhetünk vele a történethez. És ha a kamasz olvasó nem fedezné fel ezt az írói leleményt, ott van az irodalomóra, ahol meg lehet-kell beszélni a „mit miért” kérdéseket.
Kiss Attila
Kiss Attila: Altináj
Herbszt László rajzaival
Móra Könyvkiadó, Budapest, 2022
360 oldal, a könyvre nyomtatott ár 3499 Ft,
kedvezményes online ár a kiadónál 2974 Ft,
e-könyv változat 1837 Ft
ISBN 978 963 486 9948 (papír)
ISBN 978 963 603 2432 (e-könyv)
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
A keszi törzs több mint ezer évvel ezelőtt a Don-Donyec vidéki pusztában élt, szövetségben hat másik törzzsel. Közöttük nő fel Csábán, a pásztorfiú. Apja egy kiscsikót ajándékoz neki, Altinájt, aki csodálatos paripává cseperedve megnyeri a Nagy Vásáron rendezett lovasversenyt.
Az apa eladja a lovat, mire Csábán a keresésére indul. Egy öreg sámán óvja lépteit, egy boszorkány a szolgálatába fogadja, s Korkutáj, a medvekoponyás rémalak is többször keresztezi útját. Csábán végül lótolvajok fogságában akad rá Altinájra, és úgy tűnik, hiába tette meg a hosszú utat…
Kis Attila népszerű regénye most új kiadásban, Herbszt László rajzaival jelenik meg.