A digitalizáció: áldás vagy átok?

Posted by

Európában járványszerűen terjed a bizonytalanság, a kilátástalanság érzése, amivel az emberek saját
és társadalmuk jövőjét szemlélik. Ez pedig nem kevés kockázatot rejt (lásd akár szűkebb pátriánkat) A
cikk szerzői az okokat elemzik, és megpróbálnak gyógymódot is javasolni.
Social Europe 2022 december
Estrella DuráFerrandis az Európai Parlament szocialista frakciójának tagja és Alba Huertas Ruiz a
spanyol szocialista képviselőcsoport politikai tanácsadója (fordította Berényi Judit) Az Európában egyre inkább visszaszoruló Covid járvánnyal szemben az emberek életvitelében éppen egy ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg: szinte járványszerű gyorsasággal terjed a lelki egyensúly felbomlása, a kilátástalanág érzése, a saját és a társadalom jövőjével kapcsolatos bizonytalanság. A szakemberek szerint egyre többen félnek az egzisztenciájuk elvesztésétől, olyannyira, hogy ez már általános társadalmi válsággal fenyeget. Ezeket a depressziós tüneteket a kutatók elsősorban munkaerőpiac bizonytalanságával és a globális gazdaság digitalizálásával hozzákösszefüggésbe.
Az Eurofound legutolsó – 2017-es – felmérése szerint az álláskínálatok mindegy ötöde a betanított
munka szintjét érintette, amely nem kínált előrelépés lehetőségeket. Ez nem tette vonzóvá és
perspektivikussá a munkahelyek nagy részét. Az OECD is arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekvő
önértékelési zavaroknak a pénzügyi és munkahelyi bizonytalanság a legfőbb oka. Amihez hozzájárul a
világszerte megugrott infláció is.
A mentális és egzisztenciális létbizonytalanság egyetlen ellenszere az önmagunkba való befektetés –
állítják a szerzők. Ezzel egyben az úgynevezett pszichoszociális (munkahelyi) kockázatok csapdái is elkerülhetők.
A gazdaság egészét átszövő digitalizáció sokak számára növekvő próbatételt jelent. Az új
technológiák, az automatizálás, a mesterséges intelligencia (AI) térhódítása nem csupán az egyén
életét változtatják meg, hanem a munkaszervezésben is jelentős változást idéznek elő Mindez az
alkalmazottak számára fokozott szellemi megterhelést jelent. Ehhez járul, hogy az emberek úgy érzik:  mindenütt megfigyeli őket, a munkahelyeken megszűnt a szakmai kapcsolatok átláthatósága, fokozódik az elszigeteltség érzése, nő a munkaterhelés. Számtalan formában érzékelik a magánélethez fűződő jogok folyamatos megsértését, ami részben a digitalizáció terjedésével, részben a látens munkahelyi bizonytalansággal függ össze. Ezek a tényezők összességében negatívan hatnak az emberek mentális egészségére. A kiváltott tünetek: pszichoszomatikus zavarok, depresszió,kiégés.
Az úgynevezett „digitális platform-gazdaság” ugyanakkor egyre terjedő és kétségtelenül népszerű
üzleti modell, amely nagymértékben megkönnyíti a mindennapi életet, egyben új foglalkoztatási
lehetőségeket is teremt. Egyszerre kínál nagyobb szabadságot, de növekvő létbizonytalanságot is,
mert nem jellemzőek a hosszú távú, a társadalombiztosítás alapján szabályozott megoldások. A
munkavállalók gyakran nem számíthatnak egészségi és biztonsági garanciákra, nincsenek stabil
sztenderdek, amelyek révén egy átlátható garancia és ellenőrzési rendszer megvédené az önkényes
és diszkriminatív döntések ellen. Ezért lenne szükséges a törvényi szabályozás, amellyel a visszaélések
megakadályozhatók.
Az első lépések megtörténtek: múlt év júliusában az Európai Parlament első alkalommal fogadott el
egy konkrét határozatot, amely az Európai Bizottság számára a platfom-gazdaság szabályozásával
kapcsolatos direktívák megalkotását tette szükségessé. Ennek része az a követelmény, hogy a minden
munkahelyen határozzák meg a munkakörökre vonatkozó mesterséges intelligencia algoritmusait,
útmutatásait.
Mind fontosabbá válik annak elismertetése, hogy – a terjedő digitalizáció révén – egyre általánosabb
„home work” mentális egészségi kockázatokkal is jár. Ezeket a gyakran láthatatlan veszélyeket a
szabályozás elhanyagolja, noha nem csupán az egyéneket, hanem a társadalom egészét érintik.
Becslések szerint a mentális betegségekkel járó költségek az Európai Unió GDP-jének több mint 4%-át
teszik ki. Statisztikai adatok igazolják, hogy a betegségek okozta hiányzások több mint fele a
munkavégzéssel kapcsolatos stressz következménye.

A szerzők szerint rendkívül sürgős feladat, hogy Európa létrehozza azokat a törvényes eszközöket,
amelyek a változó világhoz igazítják a munka világának a szabályozását.