Kern 75

Posted by

Szűcs R. Gábor

>Volt egy nagy verekedős jelenetünk.
Az Országjáró úttörők a „Kurucok földjén” című, egyórás tévéfilmben, amelyben együtt
játsztunk (nem játszottunk, hanem játsztunk) ő volt a naplóvezető és narrátor, én meg Matisz,
az örsi fényképész. Három hétig valóban a kurucok földjén, Zemplénben forgattunk, lehettünk
vagy tizenkét-tizenhárom évesek. Én akkor már rendszeresen rádiójátékoztam, Andris meg
már filmezett is, noha egy évvel fiatalabb volt nálam.
A verekedés pedig benne volt a forgatókönyvben, azt már a Széchenyi-hegyen forgattuk,
tábortűznél, cukkoltam Andrist Hámori Ildi miatt, aki a film (az úttörőőrs) egyetlen
lányszereplője volt, és ebből lett a bunyó: vagy háromszor előpróbáltuk, és legalább kétszer
vettük fel. Utána Andris meg én idegen nyelveket utánoztunk, ezt Nemere László, a rendező,
aki Laci bácsinak hívtunk és Eck T. Imre (Jackie) a segédrendező (nyugodjanak békében) föl
is vette magnóra, ajaj, hol van az már!
Utána Nemere Laci bácsi sorban elmondta, hogy kiből lehetne színész, Kernből
mindenképpen és Hámori Ildiből is mindenképpen, rólam azt mondta, belőlem aligha, mert én
csak magamat tudom játszani, az pedig nem jó. Mikor mutálni kezdtem (meg hát apám nem is
akarta, hogy folytassam), abbahagytam a gyerekszínészkedést.
De Andris már akkor színész volt, mikor a forradalom alatt, 1956-ban az újlipótvárosi házban,
ahol laktak, színházat csinált a lakóknak: egy szőnyeg volt a függöny és ő maga az
egyszemélyes teátrum. Mivel született színész. Minden mozdulata, minden szava az, szinte
sugárzik belőle a színészi zsenialitás, az a tehetség, ami az emberrel magával születik, Mint az
operaénekes, akitől megkérdezték, hogyan veszi a magas Cét.
„Én azt nem veszem, kérem. Nekem megvan”.
Andrisnak is a színészi játék.
Egyszer, sok évvel ezelőtt sikerült megszereznem a „Kurucok földjén” videokazettáját,
pontosabban megvennem a Magyar Televíziótól (akkor még tisztességes neve volt). Kovács
Kazi barátommal, az autósok védőszentje-ügyvéddel, aki szintén játszott a filmben (Luxi volt
neve) összehívtuk a bandát. egy budai vendéglőben, vacsorára. Nemere és Eck T.-Jackie már
nem lehetett ott, de az ügyelő, aki később maga is rendező lett, Dömölky János igen, és
Hámori Ildi is a férjével, Szinetár Miklóssal.
És persze Andris, aki mind második mondatánál megkérdezte: „eljátsszam?”. és eljátszotta.
És jól, és ragyogóan, és Kernesen, ahogy csak ő tud, azzal a mozgással, azzal, hogy egyszerre
pesti slemil és III. Richárd és Kardos doktor és Woody Allen és karmester és minden: színész,
az utolsó sejtéig.
Játszd újra, Andris, és újra, és újra és százszor és ezerszer, bisz hundert und cvancig.
(A szerkesztő megjegyzése: Még nagyon sok boldog születésnapot kívánunk Kern Andrásnak,
magunknak pedig azt, hogy nagyon sokáig élvezhessük az ő remek játékát!)