Hittan a bordásfalon

Posted by

Gábor György
>Sokan értetlenséggel fogadták Orbán tegnapi konfesszióját, miszerint a testnevelés és a hitoktatás a köznevelés legsürgetőbb ügye, „a magyar fiatalok szellemi és fizikai egészsége a két legfontosabb probléma.”
És következett a megszokottnak mondható nagy magyar döbbenet. Pedig nincs miért megdöbbenni, helyette inkább érdemes emlékezni. 2005 decemberében egy adventi találkozón, az akkori kaposvári püspök, Balás Béla és az ekkor még csak egyszerű református lelkész, Balog Zoltán társaságában tette
világossá politikai koncepcióját, s ennek során beszélt arról, hogy a kormányzás hosszú távú munkáját „a magyar oktatásügy teljes áttekintésével kell kezdenünk…
És ennek az áttekintésnek a kulcskérdése éppen az, amit te vetettél most itt föl, püspök úr, hogy megadjuk-e a lehetőséget a gyerekeinknek arra, hogy megkapják azt a fajta lelki nevelést, hittanon keresztül, etikaoktatáson keresztül, ami nélkül a későbbiekben nem fogunk tudni helytállni… Na most, ebben az értelemben én a fundamentalizmust, azt az alapjaiban való helyrerázásnak fogom föl, ha szabad itt
így fogalmaznom. Tehát vissza kell vinni az oktatást oda, ahol kezdődik. És valójában a gyermeknevelés lényege az alapvető tanításokhoz való elvezetés. Most én ezen a fundamentalista alapon állok személy szerint, és örülnék, hogyha a magyar oktatási rendszer elfogadná majd a választások után, hogy erre az alapra érdemes építkezni.”
Hát most mindez bekövetkezett: Orbán immár saját lábon áll „ezen a fundamentalista alapon”, amelyben szintén nincs semmi újdonság, hisz nem az ő találmánya. Mussolini olasz fasiszta rendszere ugyanezen a fundamentalista alapon állt: kiemelten fontos jelentőséget tulajdonítottak a vallási nevelésnek és a sportnak, az iskolai testnevelésnek, amelynek fő szempontja messze nem az egészség megőrzése volt, sokkal inkább az „olasz faj” katonai igényeinek és harci felkészítésének ideája. A fasiszta vízió minden állampolgárban katonát látott, minden fiatalban a jövő harcosát, akit gyermekkortól kezdve kell felkészíteni a külső és belső ellenséggel szemben.
Gentile 1923-as iskolai reformja – amelyet Mussolini „a legfasisztább reformnak” nevezett – ezért vezette be már az alapfokú oktatásba a vallásoktatást, hangsúlyozva, hogy a vallás adja a nép szellemi egységét, s ezért emelte ki a lelki tisztaság mellett a hazát védő testi-fizikai elszántságot. Mindezt ugyanakkor a korabeli katolikus sajtó élesen elutasította, elfogadhatatlannak tartva, hogy a vallást a társadalmi rend őrévé silányítja a fasiszta kormány.
A különbség mindössze annyi, hogy ma ilyen katolikus sajtó nincs Magyarországon. Szóval megdöbbenésre semmi ok, legfeljebb azon lehet eltöprengeni, hogy vajon Orbán 2022-ben miért pont az olasz fasiszta vallásoktatás és testképzés fundamentalista alapját tekinti példaértékűnek.
Viszont, hogy a dolog értelmét is szem előtt tartsuk, a nemzetközi munkaerőpiacon a magyar fiatal bordásfalon csüngésből, talajtornából és rúdmászásból, valamint hittani ismeretekből a legjobbak közt fog teljesíteni.