A Blaháról még egyszer

Posted by

Bardóczi Sándor
>A nyilvánosságban a pillanat tört része alatt felépült a Blaha átadása után az a
mítosz, hogy az oda betervezett forgószékek és asztalok túl távol vannak
egymástól, hibás a tervezés, kivitelezés. Rengetegen nem látták még a Blahát és
sokan ítélik meg látatlanban, sajtófotók alapján. Ezeket a fotókat többnyire azért
készítik széles látószögű kamerával, hogy a térből minél nagyobb szeletet
tudjanak egyetlen fotón ábrázolni. Emiatt viszont a közeli tárgyak torzulnak, s a
képek sokaságán tűnik úgy, hogy minimum 3 méteres kezű embereknek tervezték
a forgószékes asztalokat.
Azért is bánt a kialakulóban lévő népítélet, mert a Blahát az ország egyik legjobb
tájépítész irodája tervezte, akik rengeteget foglalkoznak egyéb projektjeikben
egyedi bútortervezésekkel és fejlesztésekkel is (a Blahán nem ilyenek vannak) és
tisztában vannak az alapvető ergonómiai szabályokkal. Meg természetesen azért
is bosszant, mert ez a mítosz nem igaz.


Hogy ezt bebizonyítsam, ma reggel egy mítoszirtó hadműveletbe kezdtem. Ehhez1 db normál látószögű telefonos kamerára, személyes jelenlétre és egy vállalkozó
kedvű, reggeli lukas órái miatt szabad fiúgyermekre volt szükségem. Akinek az arcát személyiségvédelmi okokból takartam ki. Az átadott Blahán 12 forgószékes
asztal és 2 székek nélküli könyöklőasztal található. Továbbá van még több száz folyóméter ülőtámfal. Ez a képsorozat mindegyik asztal és ülőbútor esetében egy
átlagos, 170 cm testmagasságú emberi lény rendeltetésszerű használatát
modellezi a célterületen 1:1-es léptékben.

Az utolsó fotón nyomokban 1 főtájépítész is fellelhető, háttérben az állítólag  szintén nem létező köztéri wc-vel. Az elkészült fotókat ezennel a közösségi média
rögtönítélő bíróságának rendelkezésére bocsátom a legmélyebb tisztelettel szíves felhasználásra. Tanulság: soha ne ítéljünk elsőre.

A szerző tájépítész