Rosszkedvünk tele: spórolási stratégiák

Posted by

Hát nem mindenkinek van annyi tehetsége a vállalkozáshoz és gazdálkodáshoz, mint – mondjuk – Sarka Katának és Rogán Gál Cilinek (lásd tegnapi posztunkat), hogy 85 százalékos hasznot tudjanak produkálni a cégükben, és a jól megérdemelt pár milliárddal be tudják tömni a hó végi lyukat.
A Hóvége tegnap megjelent kutatása legalábbis azt mutatja, hogy honfitársaink négyötöde szerint rossz irányba mennek a dolgok, ilyen arányban számítanak anyagi helyzetük romlására. És ez még csak az őszi hangulat – októberben zárult az online felmérés -, amikor még nem is hallottuk a jegybank elnök beszédét, aki igencsak borús jövőt jósolt ennek a gazdaságnak. A kutatók célja az volt, hogy feltérképezzék a magyar háztartások kilátásait, várakozásait, megtakarítási elképzeléseit.
Hóvége.hu
Az emberek kétarmada úgy látja kevesebb pénze jut a jövőben élelmiszerre, a társadalom jelentős része az egészségén, gyógyszereken, szűrővizsgálatokon is spórolni akar, függetlenül ezek hosszú távú hatásától.
Az online hozzáféréssel rendelkező lakosság alig fele (48%) érzi úgy, jelenleg nincsenek havi létfenntartási gondjai, de szűk egyharmada még ennek a csoportnak is fenyegetve érzi magát a kedvezőtlen gazdasági tendenciák miatt. A válaszolók egyharmada (31%) viszont a létfenntartás szempontjából kifejezetten kritikus helyzetben érzi magát és háztartását. A két csoport közötti köztes réteg (21%) éppen hogy elő tudja teremteni napi megélhetésének fedezetét.
A kutatás arra is kíváncsi volt, hogyan látja a lakosság az Európai Unió helyzetét. A magyarok közel egyharmada szerint az EU-ban jó irányba mennek a dolgok, 16% szerint nem történik változás, míg
azok, akik kritikusak a jelenlegi európai folyamatokkal 43 százaléknyian vannak.
A felmérésben rákérdeztek, szükségesnek látják-e a változtatni életmódjukon. A felnőtt népesség alig egynegyede válaszolt nemmel. A válaszadók közel egyharmada kisebb, de jól érzékelhető megszorításokra készül saját költési szokásait illetően.
A legnagyobb tömeg, a válaszadók közel fele ugyanakkor húsbavágó korrekcióra kényszerül az elszabaduló megélhetési költségek miatt. A legfájdalmasabbnak az élelmiszerre jutó pénz csökkenését élik meg. Sokan ennek elkerülésére, inkább a ruházkodáson tervezik a spórolást, valamint másodállás vállalásával gondolják kiegészíteni jövedelmüket.
Azok, akik átlagos, de jól érzékelhető korrekcióra készülnek, inkább csak havi szinten és 4-5 termékkategóriában terveznek kevesebbet költeni. Ők inkább a kiegészítő, jóléti kiadásaikból vesznek
vissza, ilyenek a kulturális kiadások, alkoholos italok, dohánytermékek, de ide tartoznak a költséges szabadidős tevékenységek, valamint az utazások is.
Akadnak olyan területek, ahol a további megtakarítás elérése nem merül fel érdemi opcióként. Arányaiban a legkevesebben a telekommunikációs szolgáltatások igénybevételén fognak tudni megtakarítani – ide tartozik, hogy a hűségidős szerződéseken és például az internet igénybevételén nem is igen van mód a megtakarításra. Ezen a termékkörön kívül egyedül a gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők értek el 50% alatti említést a spórolási terveket illetően.
Ezzel párhuzamosan azt is érdemes észrevenni, hogy az egyik legnagyobb félelem az egészségi állapot
esetleges romlását övezi. Hiába jelenthet átmeneti megoldást a gyógyszereken való takarékoskodás,
a betegségmegelőzés- és a szűrővizsgálatok elmaradása időben később, de sokkal súlyosabban fog
visszaütni.
A legtöbbeket érintő, élelmiszerkiadások visszafogása tekintetében többféle takarékossági stratégiáról nyilatkoztak a válaszadók. A legtöbben – a lakosság kétharmada – keresni fogja azakciókat, leárazásokat. A válaszadók közel fele (42%) kevesebb élelmiszert tervez vásárolni, míg ötödük a beszerzett élelmiszerek minőségéből fog lejjebb engedni, ami persze például az egészségmegőrzést még kritikusabbá teheti. A megtakarítási lista élén legnagyobb arányban (71%) a ruházati cikkek szerepelnek, rögtön utána a vendéglátási szolgáltatások igénybe vétele és a lakberendezés.