Tovább hazudnak rendületlenül

Posted by

>Van az a pénz – most éppen Hernádi Zsolt számára, hogy azt állítsa – meghazudtolva pár héttel korábbi önmagát –, az ársapka a napokban életbe lépett, és ránk nem is érvényes, szankciók miatt bukott el. De nemcsak ő, a tápláléklánc apraja-nagyja – ahogy Radnai György végigveszi – hazudik rendületlenül…

Radnai György
>Tegnap este (is) a VB-meccset néztem, közben járt az agyam: a fűtés lecsavarva, a hűtőszekrény-ajtó sincs nyitva, a lámpák leoltva (Varga Judit alapján), ablakok becsukva, akváriumom régóta nincsen, vízcsapok elzárva, számlák befizetve, a vízdíj-számlám – az éves elszámolás alapján – hetvenhétezer forint visszatérítést tartalmaz (lejárt a számla, de a visszatérítés még nem érkezett meg, majd késedelmi kamatért jelentkeznem kell a Vízműveknél), akkor nézzük tovább a meccset.
Sima. Csak a portugálok vannak a pályán. A riporter csak a Ronaldót alázza. Persze: a magyar szurkoló utálja őt. Ő meg tüzeli, hergeli a magyart. Vége. Lefekszem. Olvasok egy kicsit, a háttérben a tv-ből
jön a nosztalgia zene, elalszom…
Reggel az asszony kérdi: „mikor jöttél lefeküdni? Megszűnt az ársapka!” A reggeli szokásos műveletek, majd lehuppanok a notebook elé, kinyitom az oldalakat: „A Kormány 494/2022. (XII. 6.) korm. rendelete az uniós szankciók életbelépése okán az üzemanyagárral kapcsolatos egyes rendelkezésekről” – olvasom a Közlönyben, rögtön lefordítom az orwelli szöveget: nincs tovább ársapka a 95-ösön, aláírás Orbán Viktor sk. Szóval már itthon van. Nélküle nem merték. Mi lesz, amikor Katarba megy a VB-re? Biztosan megy? Hisz’ a szerbek kiestek. Biztosan megy: onnan is tudja a vészhelyzetet irányítani.
Nézem tovább az oldalakat: „A kormány elismerést érdemel csupán azért is, hogy eredeti vállalását
meghaladó időtávban ki tudott állni mellette, elmentek a falig” – írja a Dániel, a Deákéktól, „Egy átlag család több százezer forintot takarított meg az intézkedésnek köszönhetően. Ki tudja meddig bírtuk volna, ha áprilisban más jutott volna a kormányrúdhoz…” – folytatja. A marhája. Sehol nem kapni üzemanyagot. Ahol meg időszakosan van, ott kilométeres sorok, már rendőrt kellett hívni a tereléséért. Ő meg megtakarításról hadovál. A rendelet meg a szankciókról. Mint kiváltó okról.
Tovább hazudnak. Rendületlenül.
Olvasom a „lestrapált” Hernádit. Össze-vissza beszél. Zavartan. Persze: nehéz, ha tudja, de nem mondhatja. Mert meg akar felelni a gazdának. Hisz’ egy „hajszálon” függ ő is. Ahogy a többi is. „Függnek”. Sokért. Annyiért – most – megéri. Nekik. Mi le vagyunk xar@a. Hívom a rokonokat, ismerősöket: Angliában, Svájcban, Németországban: náluk van, lehet kapni is, most éppen csökkennek az árak. Mondom nekik az itteni helyzetet, szörnyülködnek. Nem értik. Ők sem értik.
„Csak erdősítésre Tiborcz István és apja együtt már több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el” – olvasom a következő hírt. Szegény fiú. Persze, hogy kéne továbbra is. „A magyarok mindössze 31 százaléka érzi magát anyagilag biztonságban, és 39 százaléka rendelkezik legalább egy hónapra elegendő megtakarítással – derült ki egy ezer fős, reprezentatív, internetes kutatásból”. A válaszadóknak csak a 18(!)%-a rendelkezik hat hónapra elég tartalékkal. Deák szerint ebből többszázezer volt az ársapka „eredménye”. „Hülye haver”, ezeknek az embereknek kocsijuk sincs!
Tovább hazudnak. Rendületlenül.
Nézem a térképet. A benzinkút-infón: a közelünkben mindenütt piros a jel, NINCS. A „gyerek” mégis beül az autóba, neki az munkaeszköz, megy keresni mégis. Egy óra múlva jön: 95-öst kapott, nem is álltak ott sokan, persze most tizenegy óra van. Szerencséje volt. Magyarországon megint „szerencse” kell. Hogy kapjál. De legalább a Ronaldo nem volt kezdő…
Tovább hazudnak. Rendületlenül.
Gulyás szerint Orbán Viktor hazautazott. Albániából. Nem maradt ott. Részt vett a döntésben. Rajta tartja a kezét az ütőerünkön. Nem veszi le onnan. Ő az ország orvosa. Belőle nincs hiány. Ott van minden kilométer-kőnél. Az ő páncélozott járműve megy. Tele tankkal. A mentők kérik a lakosságot: engedjék őket előre a kutaknál. Orbáné nem ott tankol.
Tovább hazudnak. Rendületlenül.
Pittyeg a gépem, üzenet jött: „a francia kormány 100 EUR segélyt ad 10 millió szerény jövedelműnek 2023-ra benzinhozzájárulás címen ….”. Persze. A Macron. Ja: nem így írják, ott nem így írják, nem az elnök adja. Csak nálunk adja a zOrbán. Ja: ilyet nem ad. Ilyet se. A tanárokat is lexa@ja. A Pintér is. Az államtitkára meg közben azt hazudja: nem akarnak a tanárok tárgyalni, politizálnak. Közben a kormány menekül a probléma elől.
Tovább hazudnak. Rendületlenül.
Persze ő még sohasem hazudott. A Matolcsy sem. A Gulyás, a Varga, a Szijjártó sem. Soha. Csak egy órája, egy napja. Az Ecofinról is. Hogy nem volt napirenden. Hogy nem is vétózott a Varga Misi. AZ az áldott jó gyerek Karcagról. Legföljebb „nem bontotta ki az igazság minden oldalát”. De a féligazság is hazugság! (FB)