NASA JPL/origo
>Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA egyik kutatócsoportja szerint azért nem találkoztunk még földönkívüli civilizációk nyomaival az univerzumban, mert minél magasabban fejlett egy technikai civilizáció, annál inkább hajlamossá válik saját maga elpusztítására. A kutatócsoport prognózisa meglehetősen borúlátó, mert szerintük magát az emberi fajt is ez a veszély fenyegeti. Ha viszont egy idegen civilizáció képes a technikai fejlettség magas fokán is túlélni, akkor jó eséllyel összetűzésbe kerül egy másik civilizációval, amelyet leigáz. Vagyis, ha idegenek érkeznek a Földre, akkor azt aligha békés szándékkal teszi. Kérdés, ez mikor lesz. Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA ( National Aeronautics and Space Administration ) passadenai Sugárhajtási Laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratory, JPL) kutatócsoportja „A nagy szűrő elkerülése: A Földön kívüli élet és az emberiség jövője” címen közzétett tanulmányában arra a konklúzióra jutott, hogy az intelligens társadalmak fokozottan hajlamosak saját maguk megsemmisítésére.

Foto: Waybe Edmund
A jelentés, amelyet a NASA-JPL kutatói, Jonathan Jiang, Philip Rosen, Kelly Lu, Kristen Fahy és Piotr Obacz jegyeznek, egy már korábban, 1998-ban megfogalmazott elmélet, az úgynevezett nagy szűrő teória alapján azt állítja, hogy a magasan fejlett technikai civilizációk túl rövid ideig léteznek ahhoz, hogy kapcsolatba lépjenek más hasonló galaktikus civilizációkkal. „Azt feltételezzük, hogy egzisztenciális katasztrófa várhat ránk is, ahogy társadalmunk egyre mélyebben fedezi fel a világűrt” – áll többek között a jelentésben.


A jelentés a galaktikus technikai civilizációk „öngyilkosságra való hajlamának” tudja be, hogy mindeddig nem sikerült egyetlen földönkívüli civilizáció nyomára sem akadnunk. A földönkívüli élet lehetősége már régebb óta foglalkoztatja a csillagászokat. Az optikai és a rádiócsillagászat, valamint a modern kozmológia fejlődésével egyre jobban kitágultak az ismert univerzum határai. Ismeretelméleti alapon éppen ezért nehezen elképzelhető, hogy az egyenként több száz milliárd csillagból álló, és szintén sok százmilliárdnyi galaxis közül egyedül csak a Tejútrendszer Orion ágában megbúvó Naprendszer Föld nevű bolygóján jöhetett volna létre a magasan fejlett élet az univerzumban.

A földön kívüli civilizációk matematikai valószínűségén alapuló rendkívül nagy száma, ÉS A LÉTÜKRE VONATKOZÓ TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉKOK AGGASZTÓ HIÁNYA közötti ellentmondásra elsőként a világhírű Nobel-díjas elméleti fizikus, Enrico Fermi hívta fel a
igyelmet 1950-ben.
„A világegyetem nagyságának és korának figyelembe vételével arra a következtetésre juthatunk, hogy a Földön kívül is létezniük kell technikailag fejlett civilizációknak. Mivel azonban ezt a következtetést bizonyítékokkal eddig nem sikerült alátámasztani, úgy tűnik, ellentmondásba ütközünk”
-fogalmazta meg a róla elnevezett paradoxon lényegét Fermi.

Fermi gondolatmenetében ennél azonban többet is állított. A híres tudós szerint ha adottnak vesszük egy technikai civilizáció képességét arra, hogy megoldja a véges környezeti erőforrások problematikáját, valamint a hajlamosságát újabb életterek kolonizálására, akkor ez várhatóan először a saját, majd később a környező bolygórendszereket fogja kolonizálni. A földihez hasonló életre alkalmas világok rendkívül nagy száma alapján nemcsak az idegen civilizációk számossága, hanem az ilyen civilizációk megtelepedése és szétterjedése is várható lenne a Galaxis jelentős szegmensében.
.