Nyugdíjszegénység, becsapott nyugdíjasok

Korózs Lajos (MSZP)
>Az év közbeni nyugdíjkiigazítások után sem javul a nyugdíjasok egy jelentős részének helyzete. Sokan és sokszor teszik fel a kérdést, hogy milyen lenne egy a jelenleginél igazságosabb nyugdíjrendszer? Igyekszem sorba venni a legfontosabb dolgokat a teljesség igénye nélkül. Most csak az évenkénti nyugdíjemelést veszem górcső alá és engedelmükkel a jövő héten folytatom egy másik észrevétellel.
Kezdem: elhibázottnak tartom az infláció követő nyugdíjemelési technikát. Miért is? Mert kizárólag a pénzromlás mértékével emeli a nyugdíjakat, és ahogy az utóbbi években láthatjuk, ezt rendre utólag
teszi. Ebben a „technológiában” kétszeresen is becsapva érezhetik magukat a nyugdíjasok. Először, mert nem részesülnek igazán a gazdaság teljesítményéből. Pontosítanom kell: a szocialista kormányok idején bevezetett nyugdíjprémium intézményét az utóbbi években az Orbán kormány érvényesítette. Viszont volt két év, amikor járt volna nyugdíjprémium, de azt nem fizette ki. A másik, hogy a nyugdíjak radikálisan leszakadnak a bérektől. Mivel az utóbbi években az érdekképviseletek rendre nagyobb bérnövekedést harcoltak ki (hál’ istennek), mint az infláció mértéke. Ennek eredményeként az évenkénti nettó bérnövekedés magasabb volt a pénzromlás mértékével (infláció), így a munkavállalóknál ez reálbér növekedést (életszínvonal növekedést) eredményezett. A nyugdíjasok ebben az intervallumban a
gazdaság bővüléséből nem részesednek. Egy másik észrevétel: a nyugdíjasok estében, gyakorlatilag befagyasztotta a nyugdíjakat azon a színvonalon, mint amikor az érintett nyugdíjba ment. Magyarul,
berekesztett minden bérkövető lehetőséget a nyugdíjak estében. A teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy volt néhány év, amikor a hibás tervezés következtében túlindexálás volt (a költségvetési Tv. év közbeni
elfogadása, amikor még nem látják tisztán a gazdasági, pénzügyi folyamatokat). Ebben az estben az emelés mértéke magasabb volt, mint a bekövetkezett infláció mértéke. Van még egy mellékhatása ennek. Mégpedig a nyugdíjak polarizálódása! Mindenekelőtt évről évre csökkent az átlagos nyugdíj összege az átlagos nettó bérekhez képest! 2010-ben ennek aránya körülbelül 70 százalékos volt, jelenleg pedig nem éri el az 50-et sem. A reálbérek növekedése miatt az egymást követők nyugdíjba vonulók átlagnyugdíjai egyre meredekebb emelkedést mutattak. Az úgynevezett járulékplafon eltörlésével megjelentek a milliós havi nyugdíjak. Sőt: már vannak 2 millió forint fölöttiek is. Ez utóbbit nagyon méltánytalannak tartom. Különösen annak fényében, hogy az elmúlt 13 évben gyakorlatilag csak szigorítások léptek életbe a nyugdíjrendszert illetően (korengedmények, korkedvezmények eltörlése, rokkantsági nyugdíj eltörlése, a rendszer bemerevítése , s még sorolhatnám). Nagyon nagy szükség lenne a nagyon alacsony és értékvesztett nyugdíjak felzárkóztatására egy nyugdíjkorrekciós program keretében. Ennek elmaradása tovább növeli és mélyíti a nyugdíjas szegénységet, mely így is háromszorosára nőtt 12 év távlatában.