Posted by Sajt, kenyér, olivabogyó és bor nem hiányozhat a portugáloknál
>Molnár Mari
>Lisszabon
>A minap láttam egy magyar összeállítást az RTL-en, amelyben összehasonlították, hogy egy normál család vajon hogyan tudja kigazdálkodni az ukrán háború, előtte meg a covid indította fékeveszett áremelkedések okozta helyzetet a mindennapokban. Abban az összeállításban megállapították, hogy az élelmiszerárak az elmúlt időszakban 45 százalékkal emelkedtek – Magyarországon. Ezen elgondolkodva, megnéztem a boltokban, hogy vajon nálunk mennyi az annyi. Itt is emelkedik mindennek az ára, és egy (fő)városban élő esetében ugye nincsenek alternatívák: nincs szántóföldem, se kiskertem, egy árva cherry-paradicsom cserepes növénykém van a hatodik emeleten Lisszabon-külsőn. Bevándorlóként – itt emigrantének hívják, a fancy-kultúrkörben pedig expatnak nevezik az ide betelepülőt – nincs rokonságom se közel, se távol, ergo nem úszhatom meg a dinamikus emelkedést manőverezések nélkül.
Nos, hogyaz olvasó odahaza valamit megértsen egy picit a „tuga”-matekból (a portugál szleng rövidítése) valamit, itt a minimálbér – csak egyfajta van, nincs túlszofisztikálva – havonta 705 euró, kézben. Ez nem túl sok, ha 410 euróval átváltom, 289 050 forintra jön ki. És akkor rögtön a következő kérdés, amit csak árnyalásként említek, hogy ehhez képest mennyibe kerül egy albérlet. Ez persze attól függ, hol. Bár legutóbb már láttam olyan összehasonlításokat is, ahol a portugál fővárost, Lisszabont már Párizs után a második legdrágább európai városnak titulálták. Magyarul: itt Lisszabonban albérletet találni nemhogy a belvárosban, de a külvárosban is nagyon drága, 800-1000 euró alatt szinte lehetetlen egy hónapi bérleti díj alatt lakást kivenni.
Ami ugye a gyors átváltással: 328 ezer – 410 ezer forintos tartományt jelent, ismétlem, alsó hangon. Van ugyan olcsóbb is, az persze már a külvárosban, sokszor nem túl szerencsés zónákban van, de ott is legalább 400 euró egy bérlemény, ami ugye 164 ezer forintra jön ki. Lassan egy éve, hogy feladtam az albérletemet, ami – egy kötött áru (ársapka?) szerződés értelmében 2024-ig 600 euróban volt rögzítve öt éves terminusra (értsük csak: havi 246 ezer forint). Ha az előbb említett minimálbérből kivonom csak az albérleti díjat, akkor marad ugye: 43 050 forint. Nos, a fogyasztás értelemszerűen még ehhez adódik, mint fix költség havonta: a víz, a gáz, az áram, a telefon, televízió és internet, összesen tavalyig legalább havi 120 euró volt nekem fixen, saccolva, tehát már mínusz 6150 forintal indul a hónap. Tehát ugorjuk is gyorsan át azt a kérdést, hogyan lehet kimatekozni egy minimálbérből az életet. Nem, nem lehet. De meg a duplája is necces. Nekem is két munkám van, értelemszerűen, napi nettó 10 órában. Ha tömegközlekednék – de nem teszem, mert rossz és drága –, havonta 40 eurót költenék az úgynevezett pass-ra, magyarul bérletre, 16 400 forintot. Ehhelyett van feltöltős bérletem, alkalmasint azt használom, ha például a kocsi vizsgáztatni van, ekkor egy jegy a belső zónában 1,5 euróba kerül, azaz 610 forint. De a külvárosi vonalon a jegy darabja (!) 4,35 euró, ami lehet egy megalló vagy ezeregy, mint az éjszaka meséi, akárhogy is darabja 1784 forintba kerül. Maradok a kocsinál, aminek vannak ugye költségei, mert az is közös – az enyém, meg a banké –, plusz biztosítás. Nagyjából másfél hetente szoktam tankolni. A munkahelyem 9 percre van a lakástól, délután otthon dolgozom (maradtunk home office-ban). Alkalmanként, a benzinkút-fajtájától – no meg az áremelkedésektől – is függően, átlagban 42 eurót költök. Korábban 62 euró volt a kisautó telitankja, amig fel nem fedeztem ezt az új hálózatot, ami alkalmanként, most 17,2 ezer forint, de korábban rendesen 25 ezret adtam ki a kocsi etetésére.
Akkor nézzük, mennyit pakolhatok be a hűtőbe, meg a kamrába, ha már lelkesen kifizettem a lakhatási költségeket. Ha a már a jól feltankolt kis piros Hello Kitty-mbe beülök, és felkerekedek, általában két boltba megyek: a Pingo Doçe-ba, meg a Lidl-be. Az előző is franchise, helyi, a portugál ízléshez igazítva, nincsenek nagy boltjaik, friss az áru, a saját márkás termékek jó minőségűek, van hentes, halas/tengeri herkentyűs pultjuk és sajtos részleg, felvágottak, készételek, amik ott készülnek. Jók a pékáruik, és ha a saját kártyájukat használom, a kedvezményes termékek után gyűlik a kártyára néhány euró, amit a BP-kutaknál le tudok számítani a tankoláskor. (Bár utóbbi időben már csak gyűjtöm, amióta felfedezett ezt a „no name” kutat.) A Lidlbe pedig azért, mert szintén kicsi, mindig minden ugyanott van, nem rendezgetnek hetente mindent össze-vissza, ugyanúgy vannak akciók és a „keleti-blokk” ízlésvilágához tartozó termékek (tejföl, túró) itt viszonylag olcsón beszerezhető. Habár én sosem követtem a magyar konyhát, Portugáliában „portugálul” főzök inkább. Néha bemegyek az „orosz boltba (Minimix)” – ami nem orosz ugye, hanem ukrán, de valahogy így hívjuk mi magyarok itt. (A háború óta ez itt különösen pikáns, de a vevőkör adott, oda helyi versenyző nem nagyon teszi be a lábát, engem meg már ismernek, oroszul se kell tudni, bár néha megcsillogtatom a hajdani tanulmányokat.) Emellett még van itt Jumbo (ami a magyar Auchan), Continente (szintén tuga), Intermarché, hogy csak a nagyobbakat említsem, plusz még a Minipreço, ami az Ibériai félszigeten honos.
Akkor lássuk az alapélelmiszerekből néhányat, a Pingo oldalán, a sajátmárkás tej még mindig a legolcsóbb, 0,83 euró, ami 340 forint. Itt nincs árstop, meg ársapka, nem öltöztetik, bujtatják mindenféle marketing mögé a dolgokat (nem üzennek Brüsszelnek se, köszönjük szépen, még a menekülteket is – nációsemlegesen, mind befogadjuk). Itt mindenki annyit vesz mindenből, amire futja. A tojásból egy hat darabos csomag 1,39 euró, ami kerekítve 570 forint. Én azonban tálcásat szoktam venni, 24 darabosat, kitart egy hónapig, ha nem sütök minden héten almáspitét. Egy csirke – most nem a húsos pult sokszor akciósát számolom, csak a honlapról böngészve –, 2,99 euró egy 1,6 kg-os csirke – 1226 forint, belsőséggel. Egy 0,7 kilós tálca csirkecomb 5,79 euró, 2374 forint.
Egy tálca disznó hátszín (0,6 kg) kerül 3,39 euróba, ami 1431 forint. Amit én szeretek inkább, abban van egy kis csont is, jó kisütni, az 3,59 euró, 1472 forint (0,6 kg-os kiszerelésben). Az oldalas az már drágább, 7 euró – kerekítve – egy kiló, 2866 forint. A marha természetesen drágább, s mivel nem vagyok egy nagy szakácsnő, csak annyit írnék, a szeletelt marhahús 11,98 euró kilója, 4912 forint.
Mivel a portugálok imádják a halat, így körbefutottam, mi mennyibe kerül. A legolcsóbb kis halacska – nem fogom fordítgatni a neveket, minek is, mélyhűtött mini-carapau 0,7 kg-ja 1,87 euróba, azaz 767 forintba kerül. Egy szelet lazac (0,12 kg), 2,99 euró, 1226 forint, hát ugye, ebből így drága lesz a lakoma többb emberre. A pescada kilója most akciósan 5,49 euró, 2251 forint. A dourada, 0,8 kilónyi most akciósan 8,49 euró, azaz 3481 forint. A portugálok nemzeti eledeléből, a sózótt-szárított tőkehalból (bacalhão), ha csak kis filézett részeket vesszük, akkor a legolcsóbbért – 400 gramm – 3,49 eurót, azaz 1431 forintot kell kiadni. De egy normál méretű egészért, ami 3 kiló, már 14 eurót, azaz 5740 forintot kell fizetni. De a polip se olcsó, közel hét euró kilója, ami 2870 forint. Hozzáteszem, akciósan.
A portugálok mindig azt mondják, azokon a hónapokon finom a rák, amelyik nevében van R betű. Tehát szeptembertől áprilisig – nagyjából mindig. A karácsonyi menü része, mint előétel általában, de nem csak jeles ünnepeken kerül az asztalra. Amit én szeretek, az a Sapateira, egy 0,4 kilós példányka kerül 8 euróba, azaz 3280 forintba. Főfogásnak is megteszi, igaz kilója 20 euró, 8200 forint. De lehet olcsóbb tengeri herkenyűt találni, például kagylót, aminek kilója csak 2,29 euró, azaz 939 forint. A főzött camarão (rák) 11,49 euró, 4711 forint. De ugye lehet enélkül is élni. Nézzük a sonkát, sajtot. Füstölt disznó sonka kilója 11 euró, 4510 forint, nekem ez a kedvencem, saját márkás és tényleg érezni az ízén a füstölést. (Volt időszak, hogy sós kekszen, salátán és füstölt sonkán éldegéltem, rengeteg időt és energiát spóroltam.) Ugyanez pulykából már négy euróval többe kerül kilonként, ami 6150 forint. A legolcsóbb kolbász – 200 gramos – 1,59 eurót kóstál, azaz 652 forint. Ami már jobb minőségű az 2,55 euró, azaz 1046 forint, szálja. A szalonna, a legolcsóbb szeletelve, 200 gramja 1,59, azaz 652 forint, aminek sok íze amúgy nincs. Ami igazán jó minőségű, annak most akciósan kerül kilója 10,29 euróba, 4219 forintba. A mortadella, ami talán leginkább hasonlít a magyar párizsihoz, egy 20 dekás kiszerelésben 0,95 eurót kóstál, ami 390 forint. A helyi hamis hurka (kevesebb benne a hús, mert az inkvizíciós időkben találták fel a kikeresztelkedésre kényszerített zsidók, olyan, mint a mi májasunk, de a fele sem igazi hús), tehát az alheira már kapható egy euróért, tehát 410 forintért, de jobb minőségű inkább ennek a duplája, tehát 820 forint egy szál belőle.
Van egy portugál mondás, miszerint amíg van itthon olivabogyó, sajt, kenyér és bor, addig minden rendben van. A túró-jellegű friss tehénsajt, queijo fresco, 80 grammja 0,55 euró a legolcsóbb, 226 forint, az igazi sajt azonban drága itt is, 4-6 euró körül van, ami 1640-2460 forint. Amit viszont legutóbb olvastam, hogy a „világ legjobb sajtának” kikiáltott (vajon ezt a franciáktól is megkérdezték?), az úgynevezett Serra de Estrela-i krémes birkasajt, kilója 13 euróba fáj, 5330 forint. A zsemle darabja 0,16 eurónál – 66 forint – indul, a kenyér 1,98 euró, azaz 812 forint. Egy 400 grammos magos kenyér 1,29 euró, 529 forint. Egy édes briós (85 gramm) 0,65 euró, 267 forint. A finom vaníliás tojáskrémmel töltött pastel de nata, 0,79 euró darabja (85 gramm szintén), 287 forint. (Hozzáteszem, a kávézóban bárhól már régen egy euró felett van, 410 forint minimum.)
Egy liter olaj 2,49 euró, 1021 forint, három literes kiszerelésben már kevesebbre jön ki, 7,89 euró, 3234 forint. Olivaolaj, mert itt azzal főzünk, 7,5 deciliter, 3,49 euró – a saját márkás változat –, ami 1431 forint. Három literes változatban 5900 forint. A rizs kilója 1 euróért kapható már, ami 410 forint, a csigatészta fél kilós kiszerelésben is ennyire jön ki. A liszt kilója 0,85 euró, 349 forint, a kristálycukor kilója 1,39 euró, 570 forint. Ismétlem, a célkeresztben elsősorban a legolcsóbb kategória van, ezek az induló tétek. Gyümölcsből az alma kilója 1,80 euró – 738 forint, a banán egy eurónál picivel több, 447 forint. A citrom ennek a duplájába kerül, ami azért vicces, mert itt a citrusféléket exportra termesztik délen Algarve-ban, banánból meg csak a madeirai van, amit speciel nem szeretek (és az drágább is valamiért, pedig nem export). A saláta kilója 2 euró, azaz 800 forint, a paradicsomé 1,60 eurónál jár, 656 forint. A répa kilója egy euróba kerül nagyjából, ami 410 forint, a hagymáé 1,45 euró – 594 forint, a fokhagymáé már 4,88 euró, azaz 2000 forint. A krumpli kilója egy euró, azaz 410 forint körül van.
Egy egy literes Super Boch sör 1,64 euró, 672 forint. Olcsó, de jó bort lehet itt vásárolni már 2 euróért– 820 forintért – is, ami vacsora mellé megfelel, de 3 euróért (1230 forint) – akár akciósan – kifejezetten jót is találni már. A portugálok mindig azzal viccelnek, hogy a kormány (semelyik se) meri felemelni a 6 százalékos áfát a boron (a termékek forgalmi adója itt 23 százalék), mert abból palotaforradalom lenne. Tehát ezek a termékek viszonylag olcsóak, és itt nem divat az export (természetesen az átlagfogyasztókra gondolok, nem a fine dinning rajongóira). Portugália őstermelő,
borból jut az asztalra mindig, s nem is merik pancsolni, mert szerintem abból még nyilvános lincselés is lenne. A kávéból én már három éve csak a Nespressot veszem, ami korábban egy 10 kapszulás doboz 2-3 euró volt, mára inkább 4-5 euró, tehát 1640 és 2050 forint között mozog az olcsóbb márkájú.
Persze, most csak egy szűk alaplistát néztem meg (nem említem ehhez képest a kis zöldségesek árait vagy éppen a helyi piacét), annyi azonban biztos, hogy évekkel ezelőtt 20 euróból, azaz 8200 forintból még össze lehetett rakni egy olcsó kosarat, hogy a család vacsorázzon valamit, ez a covid eleje óta megduplázódott, 16 400 forintra nőtt.
Manapság ha 60 eurót költök, 24 600 forintot, nem biztos, hogy húst is vettem, inkább 80-100 eurót kell ehhez elkölteni. Én hetente, kéthetente megyek inkább bevásárolni, alkalmanként így legalább 41 ezret hagyok a kasszánál. A háború, covid és egekbe szökött energiaárak viszontagságait kompenzálandó október végén alanyi jogon minden felnőtt állampolgár kapott az államtól egyszeri 125 eurós juttatást, amit kiskorú gyerenként további 50 euróval megfejeltek. Hozzáteszem, a szélsőjobboldai Chega (Elég) párt vezetője megjegyezte, nem szeretné ha a lakosság a segítséget whiskyre és kábítószerre költené, mintha effajta szociálpolitikai ars poetica bármit is jelentene. Plusz ehhez még azt is hozzá kell számítani, hogy a bérből és fizetésből élők a napokban kapták kézhez (én is) az extra havi karácsonyi fizetést (cafeteria nélkül).