Posted by F.A.
>Mostanra lényegében biztosra vehető, hogy belátható időn belül Magyarország nem fog részesedni az Európai Unió pénzügyi alapjaiból. Nem kevés pénzről van szó, egyelőre időarányosan mintegy 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint).
Az EU 2021-27-es költségvetése Magyarország számára 43 milliárd eurót tervezett be. ebből 13,6 milliárd fordítható regionális fejlesztésekre. 5,5 milliárd a foglalkoztatási és oktatási lehetőségek fejlesztésére, valamint a nélkülöző, nehézségekkel küzdő, a szegénység veszélyének kitett emberek helyzetének javítására kell fordítani. 3,4 milliárd euró a transzeurópai közlekedési hálózatok, valamint az energetikához és közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi beruházások fejlesztését szolgálja. 12 milliárd euró vidékfejlesztésre és mezőgazdasági támogatásokra fordítható.
A koronavírus járvány hatásainak enyhítésére az EU által adható többlettámogatásából (React EU) mintegy 1 milliárd euróra, a Helyreállítási és Ellenálláserősítő (Reziliancia) Eszközből (RRF) mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra lenne Magyarország jogosult. Az EU, mint ismert, az RRF keretében egy 9 milliárd eurót meghaladó hitel lehetőségét is megnyitotta Magyarország számára. Ezt azonban a kormány – úgy tűnik – nem kívánja igénybe venni.
Mindezeken felül magyar szervezetek további több milliárd euró támogatáshoz juthatnak, ha sikerrel pályáznak az EU által (és nem a tagállamok közreműködésével) közvetlenül irányított alapok, például a kutatási és innovációs támogatásokat folyósító Horizon Europe pályázatain.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság javaslata szerint felfüggesztendő rész (a korábban említett 7,5 milliárd euró) a kohéziós politikát érinti. A Magyarország által betervezett hét Operatív Programból hármat. Ez az Operatív Programokra rendelkezésre álló keret 65 százaléka, a 2021-2027-es kohéziós támogatásnak az kb. az egyharmada. Ehhez jön még az helyreállítási alap (RRF) késlekedő jóváhagyása, mivel az EU még mindig nem hagyta jóvá a felhasználásra előterjesztett magyar javaslatokat, illetve a jogállamisági mechanizmus helyreállítására javasolt és megtett intézkedéseket. A beterjesztett javaslatokat elvben lehet, hogy elfogadják valamikor, de nagyon kemény feltételekkel, mint a lengyelek
esetében. Mint ismert, a lengyelek végül le is mondtak róla, mert az igazságügyi feltételeknek nem akartak eleget tenni.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy – mint ismeretes – az EU által támogatásra elfogadott projektek költségeit a magyar költségvetés megelőlegezi, és a bemutatott teljesítési mutatók alapján az EU utólag finanszírozza. Ezzel kapcsolatban a legemlékezetesebb eset az Orbán veje által akkoriban tulajdonolt Elios Innovatív Zrt. ügye, amelynek során a rendőrség bűncselekmény hiányában ugyan lezárta a nyomozást, ezt azonban Európai Unió Csalás Elleni Hivatala nem fogadta el. Az OLAF vizsgálatát követően az EU a projektre nyújtott 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatást visszavonták. Köztudott,
hogy ezt az összeget a magyar adófizetők pénzéből egyenlítették ki.
Az Uniós projektek jelenleg is folynak. Ebből következőleg az állam előfinanszírozási rendszere is folyamatosan működik, a költségvetési hiány pedig – egyelőre a visszapótlás reménye nélkül – folyamatosan növekszik. A bruttó államadósság 2022. harmadik negyedévének végén 47 884 milliárd forint volt, ami a GDP 75,9 százaléka. Minél tovább késik az EU támogatás- annál jobban nő a hiány.
Mire megy még el a magyar adófizetők pénze, miből jön ki ez a lassan, de biztosan kezelhetetlen hiány? Például 11 év alatt 3 566 milliárdot költött sportra az Orbán-kormány, miközben ugyanezen idő alatt az egyházi támogatások összege elérte az 1 000 milliárd forintot. Ezekben az összegekben még nincsenek benne a külföldi sportegyesületeknek (labdarúgó kluboknak!) és a külföldi egyházaknak nyújtott százmilliárdos támogatások.
Azoknak az ezermilliárdoknak az összege sem ismert a nagyközönség előtt, amelyet a csókosoknak és az oligarcháknak (túl)számláztak, fizettek ki és csúsztattak oda, hogy ne maradjanak az út szélén. Ha csak ezeket a számokat összeadjuk, az EU támogatás kétszerese is kijöhet.
Mindenesetre megnyugtató a tudat, hogy miután a magyar pedagógustársadalom hónapok óta, lényegében kilátástalanul tüntet a jogaiért és a nekik ténylegesen járó béremelésért, a hit- és erkölcstan oktatói soron kívüli béremelésben részesülnek. Ez is természetesen a kormány feszültségnövelő politikájának része. Foglalkozzanak egymással a tanárok és az erkölcscsőszök, ne a kormánnyal. Orbán mindeközben nem győzi hangsúlyozni, hogy az EU késedelmes kifizetései miatt nem lehet teljesíteni a pedagógusok követeléseit.
A sok mutogatás közben a kutakon már nincs benzin, az élelmiszer árak az egekben. A gyerekek 16-18 fokban fagyoskodnak az osztálytermekben, a kisvállalkozások és a közművelődési intézmények többsége lehúzza a rolót, nincsen postahivatal és rendőrállomás, az emberek sötétben üldögélnek a minimumra állított fűtőtestek mellett. Magyarország lassan bezár, de Orbán és a kormány még mindig a helyén van, holott a kialakult helyzetért a 12 éve uralkodó despota és maffiakormánya a felelős.
Címkép: Halász Géza – Banksy mozgó