Munkaerőkölcsönzés – a jogfosztás legalizált útja

Posted by

Jókora felháborodást váltott ki világszerte a Kataron alkalmazott vendégmunkások kegyetlen
kizsákmányolása, embertelen munkakörülményei. Itt azért még nem tartunk, de a jogalkotók
által teremtett kiskapuk nálunk is lehetővé teszik a „munkaerő optimális kihasználását”. A
legkiszolgáltatottabb helyzetben a munkaerőközvetítők által kikölcsönzött foglalkoztatottak
vannak, akik között egyre több az ázsiai vendégmunkás.

 Wiedemann Tamás
Szabad Európa
Tavaly rekordot döntött a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma.
Indoklás nélkül kirúghatják őket, és ha sokan vannak egy munkahelyen, az ott
állományban dolgozók jogai is csorbulnak. Nehezebb lesz béremelést kiharcolni és
sztrájkolni is.
Egyre több ázsiai vendégmunkás érkezik Magyarországra, miután június végén
hatályba lépett az a kormányrendelet, amely jelentősen megkönnyíti a munkaerő-
kölcsönzők számára az Európai Unión kívüli munkaerő alkalmazását. Az állami
hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző
engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják
Magyarországon dolgoztatni. Ahogy beszámoltunk róla, emiatt egyre több gyárban
tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások.
De nem csak a külföldi dolgozók vannak egyre többen: a magyar alkalmazottak mind
nagyobb hányadát foglalkoztatják munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. „Jelenleg
szinte semmilyen munkajogi védelmet nem élveznek a munkaerő-kölcsönzés
keretében foglalkoztatottak, így a legalapvetőbb alkotmányos jogaik is sérülnek” –
mondta a Szabad Európának Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda
munkajogásza. A szakértő szerint a munkaerő-kölcsönzésnek sok előnye van, például
a kölcsönbevevő cégekre nem hárulnak a foglalkoztatással járó különböző
adminisztratív terhek, mert azokat helyettük a kölcsönbeadó viseli. De a legnagyobb
előnye az, hogy bármikor felmondhatnak neki, hiszen nem a cég alkalmazottja,
hanem a munkaerő-kölcsönző vállalkozásé.
Ez persze jogilag nem kirúgás, a kölcsönbevevő, vagyis az a cég, amelynek a
telephelyén dolgozik az illető, egyszerűen nem tart igényt tovább a munkájára, és ezt
jelzi a munkaerő-kölcsönző cég felé. A szakértő szerint a 2012 óta hatályos Munka
Törvénykönyve gyakorlatilag nem védi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott
munkavállalót, miután a kölcsönbeadót tekinti munkáltatónak, aki a munkavállalót a
kikölcsönzés megszűnésére hivatkozással bármikor lényegében indoklás nélkül
elbocsáthatja. Éppen ez a tény teszi a munkáltatók számára vonzóvá a munkaerő-
kölcsönzést.
A kölcsönvevő vállalkozás tehát rugalmasan igazíthatja mindenkori szükségleteihez a
munkavállalók létszámát, és leépítés esetén tőlük válik meg először. „A hazai
szabályozás öt évben maximalizálja a kikölcsönzés időtartamát, ez napjainkban
már nem számít rövid időnek egy munkahelyen, hiszen Magyarországon átlagosan
egy munkahelyen eltöltött idő 8,9 év” – mondta Somlóvári Zsófia.

Arról, hogy hogyan néz ki a gyakorlatban a kölcsönzött munkaerő kirúgása, a
merce.hu számolt be. Egy kölcsönvevő cégnél a szakszervezet sztrájkot hirdetett a
bértárgyalások kikényszerítésére. A sztrájkot követő héten a kölcsönvevő logisztikai
részlegének vezetői állománygyűlést tartottak, ahol a többi munkavállaló előtt,
megalázó módon távozásra szólítottak fel több munkavállalót azzal, hogy többé ne
menjenek dolgozni. Az elbocsátott munkavállalók kizárólag olyan, kölcsönzött
munkavállalók voltak, akik az előző héten szervezett és eredménytelenül zárult
sztrájkban részt vettek. A sztrájkban részt vevő, saját állományú munkavállalókat a
kölcsönvevő nem bocsátotta el, miként a sztrájkban részt nem vevő kölcsönzött
munkavállalók kikölcsönzése sem szűnt meg.
Somlóvári Zsófia szerint a külföldi kölcsönzött munkaerő tömeges alkalmazása esetén
tovább csorbulhatnak a hazai munkavállalói jogok. „A sok esetben ázsiai
vendégmunkások sokkal rosszabb körülményekhez vannak szokva. Éppen ezért
máshogy állnak a túlórához, kevésebb elvárásuk van a munkavédelmi és egyéb
munkavállalói jogokkal kapcsolatban” – mondta. Szerinte ez nemcsak a
béremelésért küzdő magyar munkavállalók igyekezetének, de a munkahelyi
körülmények javulásának is gátat szabhat.

Címkép: Vendégmunkások Katarban