Ha segítesz magadon, vajon mire számíthatsz?

Posted by
Zöldi László

>Az országgyűlési többség elfogadott egy törvényt, amelyet a parlamenti kisebbség Lex megdöglesz-nek titulált. A szociálpolitikát átlagosnál jobban szorgalmazó LMP egyik politikusa ki is kelt a jogszabály embertelensége ellen, mondván, hogy „Segíts magadon, az állam nem segít!” Utánanéztem a már-már közhellyé koptatott szólásnak, miszerint „Segíts magadon, az Isten is megsegít!”, és fölmerült, hogy minek is nevezzük. Szállóigének vagy közmondásnak?

Karcsa bodrogközi település, 1820 lakosa 1986-ban ünnepelte az alapítás nyolcszázadik évfordulóját. A honismereti kör vezetője, Nagy Géza tanár ebből az alkalomból írta meg a Karcsai szólások című dolgozatot, amelyet az ELTE magyar nyelvtörténeti tanszéke tudományos teljesítménynek ismert el. A szerző osztályozta a szólásokat, és az Isten fogalmához köthetők között tűnt fel az imént idézett, amelyet úgy értelmezett, hogy „ha nem dolgozol, hiába imádkozol”. Elfogadható érvelés, bár a bejegyzésem utáni összeállításban akad másféle is, például egy debreceni újságíróé.

Azért vagyunk bajban a szólás műfajával, mert a közmondás és a szállóige között van átjárás. Egyik legismertebb kutatója, Alexander Bernát szerint a közmondás a nép szállóigéje, a szállóige pedig az értelmiség közmondása. Esetünkben vannak, akik a „Segíts magadon, Isten is megsegít!” mondatot a Bibliából eredeztetik. Található is benne efféle utalás, mégis az a benyomásom, hogy leginkább Benjamin Franklin nevéhez kapcsolható. Az amerikai polihisztor csaknem végigélte a XVIII. századot, és bibliaolvasóként gondolta tovább az utalást, amely elszakadt tőle, mert népi bölcsesség lett belőle.

Napjainkban politikusok használgatják. A rendszerváltás utáni évtizedben gyakrabban hozták szóba, elvégre foglalkoztatta őket, vajon a kapitalizmusban miként jutalmazható az öngondoskodás, és az állam mit kezdjen azokkal, akik képtelenek önmagukról gondoskodni. A franklini szállóigéből lett közmondás fogalmi készletébe vonták Amerikát, Bukarestet, Brüsszelt, a büdzsét (az állami költségvetést), az Európai Uniót, Magyarországot, a magyar, a román és a szerb államot, a Nyugatot, a piacot és általában a tekintélyt. Aztán a XXI. században mintha elvágták volna.

Az állam mintha visszavonult volna, a kormányok mintha egyre kevésbé ellentételeznék, méltányolnák az adófizető polgárok erőfeszítéseit. Az ötödik Orbán-kormány ezt a folyamatot foglaltatta most kétharmados országgyűlési többségével törvénybe.

 

Tíz mondat egy szólás változásairól

 

Segíts magadon, és Amerika is megsegít! (Pető Iván SZDSZ-politikus, Népszabadság, 1990. január 10.)

Ha szlogennel akarom megfogalmazni, hogy „Segíts magadon, az Isten és megsegít!”, akkor az Isten itt az állam, a tekintély. (Gerő András történész, Mozgó Világ, 1991/4.)

Segíts magadon, és a büdzsé is megsegít! (Kupa Mihály MDF-politikus, pénzügyminiszter, Élet és Tudomány, 1992. május 6.)

Segíts magadon, és az EU is megsegít! (Békesi László szocialista politikus, pénzügyminiszter, Kisalföld, 1994. november 9.)

Segíts magadon, a Nyugat is megsegít! (Horn Gyula szocialista politikus, miniszterelnök, Hajdú-bihari Napló, 1997. május 30.)

Segíts magadon, és a piac is megsegít! (Tatár Imre újságíró, Magyar Nemzet, 1996. június 8.)

Segíts magadon, és majd a tőled nyert pénzzel az állam is megsegít a belátása szerint téged és esetleg másokat is! (Lajber Gyula szabadkai újságíró, Magyar Szó, 2000. szeptember 2.)

A Segíts magadon! szólás azt is jelenti: ne kockáztasd, hogy bajba kerülsz, és másnak jóindulatán múlik, hogyan éled túl. (Szabó Katalin újságíró, Hajdú-bihari Napló, 2010. május 3.)

Segíts magadon, és megsegít Brüsszel, megsegít Magyarország! Segíts magadon, és akkor Bukarestben is tudsz kicsikarni támogatásokat! (Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke, Új Magyar Szó, 2011. június 21.)

Segíts magadon, az állam nem segít! (Kanász-Nagy Máté LMP-politikus, Index.hu, 2022. november 21.)

Médianapló – 2022. november 24.